Majdnem elmaradt. Aztán május 12-re rendbe jött, és lassan múló influenza ide, lemondott koncertek oda, végül Chris Cornell nagyon jó formában lépett a csodálatos bécsi Konzerthaus színpadára: semmilyen nyomot sem hagytak a zseniális seattle-i énekes hangján az elmúlt napok viszontagságai. Az év eddigi legjobb koncertjén jártunk. Chris Cornell – Bécs, 2016. április 12. (fotó: PM) Tovább
A seattle-i EMP múzeum legfontosabb, állandó kiállítása egyértelműen a Nirvana – Taking Punk To The Masses elnevezésű tárlata. A világ legnagyobb Nirvana gyűjteménye tekinthető meg itt számos, egészen exkluzív Kurt Cobain emlékkel. Nyáron ott jártunk, megnéztük, és most két részben bemutatjuk a lélegzetelállító gyűjtemény legérdekesebb darabjait. 10 relikvia, 10 hihetetlen történet, köztük a korai demófelvételek… Tovább
Nincs is jobb alkalom arra, hogy az ember Bécsbe látogasson, mint március tizenötödike. Viszont úgy döntöttünk, hogy őseinkkel ellentétben mi nem állunk meg Schwechatnál, hanem egészen az osztrák fővárosig, annak is az egyik legászabb klubjáig, a Szenéig utazunk. 13 hónappal korábban ugyanitt láttuk Dave Wyndorfékat, most pedig egy újabb Monster Magnet koncertre készültünk, de immáron… Tovább
„Ifjú titánként egy-két baromságba bizony beleszaladtam” – vall pályájának kezdeti szakaszáról Stumpf András, a Heti Válasz korábbi belpolitikai újságírója, a Mandiner főmunkatársa. A Minőségi Újságírásért és Junior Prima díjas publicistának – és nem mellesleg kiváló gitárosnak – már nagyon fiatalon el kellett döntenie, hogy a zenének vagy az írásnak szenteli-e az életét. Végül az utóbbit választotta.… Tovább
Álommúzeum. Lehet, hogy ennyivel el is lehetne intézni ezt a posztot, és aztán jöhetnének is helyszínen készített fotók. A tavaly nyári, seattle-i utunk első napján azonnal a Space Needle-t céloztuk meg, majd miután fellifteztünk az ikonikus épület tetejére, és összeszedtük magunkat a sokkolóan gyönyörű látványtól, bevetettük magunkat a torony lábánál feltűnősködő EMP (Experience Music Project)… Tovább
Könnyű dolgom lenne, ha valahová el kellene helyeznem Pintér Béla művészetét a Grungery olvasói számára. Könnyű, mert a színdarabjai minden olyan értéket magában hordoznak, amiért az 1990-es évek elején, Seattle-ből útjára indult zenei mozgalmat megszerettük. Tegnap a Trafóban szerencsém volt végigizgulni a zseniális színész/rendező/író Titkaink című, szokás szerint felkavaró remekművét, és a gondolat csak tovább… Tovább
Köszi nektek mindent, az első nagyon jó volt. A második sokkal jobb lesz. Szülinap, torta, Seattle, Seattle, Te csodás! Tovább
Kurt Cobain világ életében utálta a Pearl Jamet. A Nirvana frontember halála előtt nem sokkal ugyan több olyan dolog is történt, ami miatt enyhülni látszott a viszony, de azt már soha nem tudjuk meg, hogy vajon hosszú távon is sikerült-e volna békét kötnie Kurtnek Eddie Vedderékkel, de leginkább önmagával. A cikk, a főszereplők nyilatkozatain keresztül… Tovább
Az eső csak hull – mondtam mindenféle bevezető nélkül, amikor azon az esős, szürke késő délutánon Mátyás Attila ajtót nyitott. Az eső csak egyre hull – nevette el magát az F.O. Systemmel 30 éves jubileumát február 20-án ünneplő énekes-gitáros-dalszerző, és gyorsan egyet is értettünk abban, hogy ennél autentikusabb időjárási körülmények talán csak Seattle-ben fogadhattak volna… Tovább
“Én nem éreztem az egetverő differenciát 13-14 éves fejjel. Aztán olvastam az interjúkat a Metal Hammerben, ahol mindenki a cipőbámulós, kardigános köcsögöket szidta, akik megölték az őszinte, dicső heavy metalt. És egy idő után azt kérdeztem: mégis miről beszélnek ezek az emberek? Hiszen ha a Dirt nem metal, akkor semmi sem az” – vélekedik a… Tovább
Mivel az új Tool album a megjelenésre való várakozást tekintve kezd egyre komolyabb kihívója lenni a Chinese Democracynek (10 vs. 17 év), ezért mi, egyszeri Tool rajongók lassan kénytelenek leszünk helyettesítő termékeket keresni addig, amíg Maynardék nem aktivizálják lemez ügyben magukat. Az ínséges időket megunva összeszedtem magunknak tíz olyan, kimondhatatlan nevű zenekart, akik valami nagyon… Tovább
Rengeteg zenét hallgattunk, jó pár koncerten jártunk, nem keveset interjúztunk, azaz rengeteg impulzus ért minket 2015-ben is. Úgy gondoltuk, hogy talán érdemes megosztanunk veletek, hogy zenei szempontból milyen volt számunkra az év. Melyek voltak a legjobb dalok és lemezek, mit hallgatunk leggyakrabban 2015-ben, melyik zenei témájú cikkeket tartjuk idén a legjobbnak, valamint hogy mit láttunk… Tovább
„Sokan talán nem is tudják, hogy engem a grunge mennyire magába szippantott, mert akkor már nem publikáltam az újságban. 1996-ben hagytam abba a Hammerben az írást, és a Sony Music révén nagyon mélyre mentem a grunge-ban. (…) Azért dolgoztam, hogy jól menjenek a Pearl Jam albumok. De az Epic mellett Sony label volt a Columbia… Tovább
Nem emlékszem, hogy voltam-e valaha ennyire kiborulva egy zenész halálhírétől. Valószínűleg ebben nem csak Scott személye, hanem az idő átkozott múlása is vastagon benne van. Látszólag ugyanazok a rajongók vagyunk, mint akik a ’90-es években voltunk, de valójában nagyot fordult velünk a világ. Megnősültünk/férjhez mentünk, gyerekeink születtek, a bulizás mellett legalább annyira fontos lett a… Tovább
A ’90-es évek elején, a Seattle-ből induló zenei mozgalom hullámai – ha némi késéssel is – de végül Magyarországra is megérkeztek. 1992-ben megalakult a Black-Out, hazánk első számú grunge-hatású zenekara, akik a kezdeti Love/Hate – amerikai rock irányt némileg módosítva, egy fantasztikus, több szólamú vokálokkal színesített, teljesen egyedi szöveg és dallamvilágot hoztak létre. Az ösztönös recept… Tovább
Nehéz időket élünk. Az elmúlt hetek szörnyűségeinek hatására talán mindannyiunk számára átértékelődtek bizonyos dolgok. Bukarest, Párizs, a kiszámíthatatlan jövő. Vajon ez a megfelelő pillanat ahhoz, hogy Andy Wood, Layne Staley, Kurt Cobain vagy éppen Dimebag Darrell elvesztéséről elmélkedni kezdjek? Aztán gyorsan rájöttem, hogy ezekben a hónapokban hiába is várnék a kifogástalan időzítésre. És bár a… Tovább
Oké, rendben. A Queensryche tábor valóban kettészakadt pár éve, amikor a legnagyobb, seattle-i prog metal banda tagsága a színpadon, a színfalak mögött, a sajtóban, a bíróságon, azaz nagyjából minden lehetséges fórumon egymás torkának esett. Hatalmas kommentcsaták zajlottak, és zajlanak még a mai napig is arról, hogy akkor most ki, miben hibázott, és hogy végül is… Tovább
„A Pearl Jamre biztos, hogy lenne kereslet itthon, mi sem tartunk attól, hogy ne lenne érdeklődés a bulira. 2016-ban szerintünk nem lenne szükséges idehozni IFOR katonákat ahhoz, hogy tele legyen a hely. Egy valami biztos csupán: valamiféle készülődés van a zenekar háza tájékán” – válaszolta a Grungery olvasóit leginkább foglalkoztató kérdésre Márkus Éva, a Live… Tovább
Amikor kijött a Sonic Evolution, visszaolvastam a március 2-án publikált posztomat a januári koncertről, és fel kellett tennem magamnak a kérdést, hogy van-e bármilyen értelme nekifognom a cd ajánlójának. A megjelenés óta már hónapok teltek el, ráadásul két egészen nagyszerű magyar nyelvű írás is kijött az eseményről: a Shockmagazinban Nagy Andor, a Metal Hammerben pedig… Tovább
Nem titok, hogyha nem lett volna Seattle, és nem lett volna grunge, akkor most a legnagyobb kedvencem a Monster Magnet lenne, és a Grungery helyett egy teljesen más oldalon olvasnátok ezt a posztot. Dave Wyndorf és csapata volt a grunge érát követő időszak egyetlen olyan zenekara, akit totálisan megkedveltem, és akinek a feltételen rajongója lettem.… Tovább
Seattle első számú rockénekese elkészítette negyedik szólóalbumát, a jellemzően akusztikus Higher Truth-t. A lemez kapcsán a Soundgardenből sajnos most sem érdemes kiindulni, de szerencsére Chris Cornell eddigi szólómunkái sem kerültek újra előtérbe. Az év egyik legjobb lemeze nyomokban sem tartalmaz grunge-ot, mégis vannak olyan napok, amikor nem tudok elképzelni ennél jobb hallgatnivalót. Chris Cornell: Higher… Tovább
The new Ozone Mama CD is out at last! After two unbelievably strong releases, debut album ‘The Starship Has Landed’ (2011) and ‘Freedom’ EP (2013) followed by a total change of the rhythm section, Andris Gábor and co. had the World’s eyes on them. What direction will they choose with vocalist Marci Székely? Ozone Mama,… Tovább
Itt van végre az új Ozone Mama CD! Két bődületesen erős kiadvány, a The Starship Has Landed (2011) és a Freedom EP (2013), valamint a ritmusszekció komplett cseréje után Gábor Andrisékon volt a világ szeme. Vajon merre indulnak majd tovább Székely Marci énekessel? A Magyarország legamerikaibb zenéjét játszó Ozone Mama azonban most sem okozott csalódást.… Tovább
Vannak dolgok az életben, amik még napokkal, sőt hetekkel, hónapokkal később is szinte teljesen hihetetlennek tűnnek. Az, hogy láttam élőben a Malfunkshunt, ráadásul egy öt dalos Mother Love Bone blokkal a setlistben, simán túltett mindenen, amit a bakancslistámra valaha felírhattam volna. Seattle belvárosától kevesebb, mint ötven kilométerre, Everettben jártunk. A hely neve Grunge Mennyország volt. Tovább