Can’t Find A Better Man | Eddie Vedder koncertbeszámoló – Taormina, Szicília

Share Button

Eddie Vedder európai turnéja utolsó két állomásához, a szíciliai Taormina ókori görög színházába, a Teatro Grecóba érkezett. Az első este élményei, a rengeteg Pearl Jam dal, a nagyszerű hangulat, az elképesztően szép koncerthelyszín mellett újra csak megerősítést nyert: Eddie nem csak az elmúlt huszonöt-huszonhat évünk  egyik legnagyobb hatású énekese, az egyetemes kedvenceink egyik legfontosabbika, de talán valamivel több is annál. Can’t find a better man? No, I can’t. Helyszíni beszámolónk Taorminából.

19429620_1408276719248064_1637821547295909299_n

Eddie cucca Taorminában (Fotó. pearljamonline.it)

Italy <3 Pearl Jam

Olaszország és a Pearl Jam kapcsolata egészen kivételes.

A zenekar imádja Itáliát, Itália pedig imádja a Pearl Jamet. Nem csak egy aktív, jól szervezett fan clubot működtetnek, de a világ bármely részére is képesek elutazni a seattle-i banda kedvéért, hogy beszámolnjanak az ottan eseményekről. A pearljamonline.it oldalon pedig folyamatosan dokumentálják Jeffék minden egyes pillanatát.

Cserébe a Pearl Jam is mindent megtesz értük: azon túl, hogy a mindössze tizenpár állomásos európai turnékon legalább két-három városban mindig fellépnek, de 2006-ban például meg is örökítették a világturné öt olasz városában – Bologna, Verona, Milan, Torino és Pistoia – adott koncerteket az Immagine in Cornice című DVD-n. (2007 szeptemberében jött ki a kiadvány, Danny Clinch rendezte, és rengeteg behind-the-scenes jelenetet tartalmaz. Az egyik legjobb zenei DVD, ami valaha megjelent, érdemes beszereznie annak, akinek nincsen még meg!)

Eddie-nek már csak azért is különösen közel áll a szívéhez Itália, mert Milánóban ismerkedett meg Jillel, a második feleségével, két kislánya édesanyjával. Jill és a gyerekek egyébként itt, Taorminában csatlakoztak az énekeshez, és békésen, kézenfogva sétálgattak a szicíliai település történelmi belvárosának szűk utcáin. Csupán egy nagydarab – igazából hegyomlásszerű – fekete testőrsrác volt velük, ő tartotta távol a rajongókat a családtól. A rajongók pedig jó fejek voltak: kivétel nélkül tiszteletben tartották Eddie-ék családi idilljét. Eddie mindenkinek kedvesen köszönt, mosolygott, de közös fotót talán csak egyetlen egy pár tudott vele  készíteni, a tengerpartról a hegy tetejére tartó felvonóra való várakozás közben.

Így fordultunk tehát bele az estébe – illetve így fordul bele Eddie az estébe, és ezek az előzmények azért nagyon fontosak, mert a jó hangulat, a pozitív környezet erőteljesen rányomta a bélyegét a koncertre.

Glen Hansard

Glen Hansard, az Oscar-díjas ír előadó kezdett és teljesen levette a lábáról a közönséget. Egy gitár, egy lelkes közönség, egy brutálisan jó hang, sok-sok emóció, és egy csodálatos helyszín elegendő ahhoz, hogy az egyébként is jó dalok egy teljesen más dimenzióba kerüljenek.

Ahogyan a Teatro Greco – ez az ötezer fő befogadására képes, eredetileg Kr.e. 3. században épült, kiváló akusztikájú görög színház, aminek a ma látható formája már a 2. századi, római újjáépítés maradványa – ott áll a hegy tetején, alul a Földközi tenger kéklő vizével, háttérben az Etna füstölő csúcsával egyértelműen a világ egyik leggyönyörűbb koncerthelyszíne.

Hansard annyira jó volt, hogy a közönség standing ovationnel búcsúztatta, és akkor már sejteni lehetett, hogy az este most tényleg egészen különleges lesz. Mi is megszerettük, már kutatunk is a lemezei után!

IMG_0059 Glenn Hansard előtt (Fotó: Pintér Miklós)

Eddie Vedder

Eddie nem sokkal tíz óra előtt lépett színpadra, a fekete öves Pearl Jam rajongókkal teljesen megtelt lelátók előtt.

Ahogyan bepengette azt a D-dúrt, majd hagyta hosszan zengeni az akkordot az éjszakában, mindenki tudta, hogy ez bizony a Long Road lesz. Talán nem is lehetett volna tökéletesebb kezdést találni  ezen a helyszínen!  Mire Eddie a dal közepéhez ért, a közönség egy emberként énekelte, hogy „We all walk a long road, cannot stay”. Libabőr

Eddie végig jókedvű volt, a több, mint kétórás koncerten, folyamatosan viccelődött a közönséggel, minden egyes bekiabálást lereagált. Ilyenkor a színpadi fényeket a közönségre irányíttatta, és szabályos beszélgetéseket folytatott az egyes rajongókkal.

A felfokozott hangulat egyben egyre több bor fogyasztásával is járt, aminek némi dekoncentráció, jó pár szövegfelejtés és akkord-tévesztés lett az eredménye. Persze nagy káromkodások, hatalmas röhögések, a közönség biztató tapsa és ujjongása miatt az a furcsa, hogy inkább pozitívan sültek el ezek a dolgok. Emberi volt, senki sem bosszankodott miatta. Előbb a Wishlist, majd a Red Limóval, a holland vonósnégyessel (!) előadott Jeremy második versszakának a szövege esett ki pár pillanatra, de például a Crazy Mary-t is újra kellett kezdenie.

„Hol van ilyenkor Stone Gossard?” – méltatlankodott Eddie a Victoria Williams dal teljes szöveg- és akkorderdője után, amivel ismét hatalmas derültséget okozott.

A Jeremy-nél aztán teljesen váratlanul leugrott az énekes a színpadról, besétált a közönségbe, az utcáról már jól ismert biztonsági hegyomlás pedig nem győzte az embereket távolt tartani az énekestől. Eddie egy határozott kézmozdulattal és egy erőteljes „stay”-jel jelezte, hogy ez most nem az ölelgetésről szól – mivel egy-két néző úgy megindult felé, mint aki teljesen elvesztítte az önkontrollját.

Eddie szóba hozta, hogy sok rajongóval találkozott az utcán, elnézést kért, mert nem állt meg mindenkivel fotózkodni, és őszintén hitetlenkedett azon, hogy mennyi helyről jöttek el Szicíliába a koncert kedvéért. A közönség válaszul elkezdte bekiabálni az országneveket Brazíliától Spanyolországon át Lengyelországig.

A legjobban az az első sorba ücsörgő horvát srác járt, akit Eddie felhívott a színpadra, hogy ott koccintsanak, majd a Crazy Mary refrénjénél, a dal éneklése közben, elkezdett a fejével jelezni ugyanennek a fickónak, hogy jöjjön fel újra a színpadra és „Take a bottle, drink it down, pass it around” – a szerencsés rajongó pedig felugrott, elvette Eddie odakészített borát, jó pár poharat, és elkezdte kitöltögetni az elől állóknak az italt.

Hihetetlen pillanatok voltak!

A setlisten szinte a teljes Into The Wild album szerepelt, az Ukulele Songsról is jött a Can’t Keep és a vonósokkal megtámogatott, csodaszép Sleeping By Myself. Az ember ekkor szembesült újra Eddie Vedder zenei multitálentumáról: a gitárok mellett ukulelén, bendzsón, talán mandolinon (nem láttam pontosan), és még egy Hammondon is játszott. És persze minden hangszeren tökéletesen!

A legnagyobb őrjöngés a Better Mannél, majd az azt követő Porch-nál volt. Végig ütemes taps kísérte az egyszál gitárral előadott dalokat, mindenki ugrált, táncolt, énekelt – igazi katarzis volt!

Jöttek egymás után a szólódalok, a feldolgozások, a vonósok ki-bejárkáltak a színpadon, a koncert legszebb pillanatai azonban mégsem ezek voltak. Már a program vége felé jártunk, amikor Eddie mellé Glen Hansard is csatlakozott. Csendet kértek a közönségtől, kiálltak a színpad szélére egy szál ukulelével, és a Teatro Greco ősi szellemét megidézve, mindenféle erősítés nélkül játszottak el az Everly Brothers dalt, a Sleepless Songot.

Ötezer ember síri csendben hallgatta, ahogyan a két zseni, a picinyke hangszerrel kísérve, kétszólamban énekel a tenger felől érkező enyhe szellőben, a különböző színű fényekkel megvilágított, ókori romok, valamint a koromfekete éjszakában eltűnő tenger látványa, illetve a város fényeinek ellentételező háttere előtt. Olyan, végtelen szabadság-érzés volt ez, amit szavakkal lehetetlen leírni!

Cukiskodásból sem volt hiány, a színpadon többször is feltűntek Eddie kislányai, hol hangszereket, hol bort vittek be a faternak, hogy aztán minden fellépő – a lányok és Jill is – a Water on the Roadból ismert fehér köpenyt felöltsék, és együtt zúzzák le a ráadás Hard Sunt. Az utolsó hang előtt együtt ugrottak fel Eddie-vel és úgy zárták le koncertet, hogy senkiben sem maradhatott kétség: ezen az estén minden és mindenki nagyon együtt volt.

Nekünk, rajongóknak pedig maradt az újabb megerősítés: Eddie Vedder generációnk legnagyobb zenei ikonja.

Rettenetesen szomorú, hogy egyedül ő maradt az.

Ma újabb koncert, várhatóan Blackkel, Sometimes-szal és az Elderly Womannel. Alig várjuk, hogy ismét találkozzunk, Eddie! Nem hiszem, hogy találnánk most nálad jobb embert!

___

(A kezdés előtt megkértek mindenkit, hogy mellőzzék a fényképezőgépek és a mobilok használatát a koncert intimitásának megőrzése miatt. Eddie azt szerette volna, hogyha mindenki real time-ban élvezi az előadást. Természetesen mi betartottuk a kérését, ezért nem láthatóak a koncertről videók és képek a beszámolóban.)


 

Eddie Vedder European Solo Tour 2017

 

Időpont: 2017. június 26. 

Helyszín: Teatro Greco, Taormina, Olaszország

 

Setlist:

 

01. Long Road
02. Bad (U2 cover)
03. Wishlist
04. I Am Mine
05. Can’t Keep
06. Without You
07. Sleeping By Myself
08. It Happened Today (R.E.M. cover)
09. Drifting
10. Setting Forth
11. No Ceiling
12. Far Behind
13. Guaranteed
14. Rise
15. Picture In A Frame (Tom Waits cover)
16. The Kids Are Alright (The Who cover)
17. Out Of Sand
18. Better Man
19. Porch
20. Isn’t It A Pity (George Harrison cover)
21. Crazy Mary (Victoria Williams cover)
22. Jeremy
23. Heroes (David Bowie cover)
24. Just Breathe
25. Lukin
26. Song Of Good Hope (Glenn Hansard cover)
27. Sleepless Nights (Everly Brothers cover)
28. Society
29. All Along The Watchtower (Bob Dylan cover)
30. Hard Sun (Indio cover)