Kurt Cobain nyomában. Idén nyáron végigjártuk a Nirvana-frontember életének legfontosabb állomásait Aberdeentől Olympián át, Seattle-ig. A helyszínen készített fotóinkkal kiegészített írások az adott helyek történetét, és az énekes-gitáros fájdalmasan rövid életútjának kapcsolódó eseményeit mesélik el. Az ötrészes sorozat talán azokhoz is közelebb hozza majd egy kicsit Kurtöt, akik kevésbé szerették őt. Az első rész – Aberdeen, Kurt purgatóriuma címmel – az 1967 és 1984 közötti időszakot tekinti át, a második pedig kifejezetten a Wishkah-folyó és a Young Street Bridge mítoszát járja körül. Még mindig csak 1984-et írunk, a történet pontosan ott folytatódik, ahol az előző abbamaradt.
Kurt Cobain 1984 körül (Forrás: last.fm)
___
Wishkah-folyó, avagy a Büdös Víz
A Wishkah elnevezés egy indián kifejezésből, a „hwish-kahl”-ból ered. Jelentése: büdös víz. A Wishkah, a Greys Harbornál a Csendes-óceánba ömlő Checalis egyik mellékfolyója. Sorozatunk első részében már utaltunk a Checalisra: a helyi favágók ezen engedték le a hatalmas, kivágott fatörzseket Aberdeen fűrészmalmai és üzemei számára. Ha pedig még jobban belevetjük magunka a rengeteg vizes történetbe, akkor pedig kiderül, a Checalis folyó a helyi indiántörzsről, a checalisról kapta nevét. Nevük futóhomokot jelent.
A Wishkah úgy folyó, hogy a szigorú definíciók szerint talán nem is tekinthető annak. A folyás iránya naponta többször is változik: bár majd’ harminc kilométerre van a Csendes-óceántól, az apály-dagály jelenség még mindig hatással van a folyóra. A vízszint állandó mozgásban van, emiatt nagyon kevesen csónakáznak vagy hajóznak rajta, a partot pedig állandó sár borítja. Aberdeen még a cunami-veszélyzónán belül fekszik, de ilyen jellegű, komolyabb fenyegetés valójában sosem leselkedett a városra. Annyi történik csupán, hogy a folyó partjához közeli építkezést nem javasolják a helyiek számára – nem mintha ez bármiben is befolyásolná őket.
A Wishkah-folyó (Fotó: Pintér Miklós)
___
A Young Street-i híd alatt. Vagy nem?
A Shannonal töltött éjszaka után Kurt újra egyedül maradt. Másnap hajnalban Aberdeen eső után éledező, párolgó utcáin bolyongott arra várva, hogy a tanítás végre elkezdődjön az iskolában. Már nem volt hova hazamennie, mégis kifejezetten fel volt dobódva: az éjszaka történtekből inkább a szépre emlékezett. Talán tudat alatt védekezett így. Még csak tizenhét éves volt, de már elveszítette a legfontosabbat: az otthonát.
Délután találkozott barátjával és példaképével, Buzz Osborne-nal, a Melvins énekes-gitárosával. Buzz hazavitte az autójával, hogy a fiú összeszedje a holmijait: ruháit pár szemeteszsákba tette, magához vette ereklyéit, az erősítőjét és a gitárját.
Buzz Osborne: Az anyja egész idő alatt be volt pörögve, azt kiabálta, hogy Kurt milyen egy totál elbaszott vesztes.
Szárnyra kelt egy történet, miszerint Kurt a következő éjszakákat a First Streettől pár száz méterre található Young Street híd alatt, a Wishkah-folyó partján töltötte. A múlt történéseit előszeretettel kiszínező zenész folyamatosan felszínen tartotta és táplálta a nyilatkozataiban a „híd alatti sztorit”. A nagyvilág sokáig tényként kezelte a dolgot, de nem csak a mindent azonnal készpénznek vevő, legelvakultabb rajongók, hanem többek között például a BBC 1998-as, Kurt & Courtney című dokumentumfilmjének készítői is. Krist Novoselic azonban szertefoszlatta a tragikus történet illúzióját, és kizárta, hogy a Nirvana-frontember valaha is a Young Street Bridge alatt lakott volna.
Krist Novoselic: Soha nem élt az alatt a híd alatt. Valóban lógott ott, de nem tudott volna azon a sáros parton élni, már csak a folyton emelkedő és süllyedő árapály változás miatt sem.
Kristhez hasonlóan Buzz Osborne is ugyanígy vélekedik.
Buzz Osborne: Ez egy baromság! Amennyire én tudom, soha nem tette be a lábát egyetlen híd alá sem abban a nyomorult városban, nem hogy egyedül lakott volna bármelyik alatt is. Ez az egész csak egy romantikus köntösbe csomagolt történet, amiről az üveges szemű, beszívott tinédzserek, és a szánalmas, középkorú rock n’ roll idióták beszélgetnek egymás között.
A helyiek szerint, ha már valahol, akkor a Sixth Street-i híd alatt, a hajléktalanok kedvelt táborhelyén lehetséges akár egyetlen éjszakát is eltölteni épségben. A végső szót Kimberly Cobain, Kurt nővére mondta ki.
Kim Cobain: [Kurt] soha nem lakott a híd alatt. A környékbeli srácok mind oda jártak füvezni, de ez minden.
A környékbeli srácok és Kurt is.
Kurt Cobain: Egy rakás komplexusra sikerült szert tennem. Majd egy nap felfedeztem az önkifejezés legklasszabb formáját: a marihuánát. Öcsém, ez igen! Egész napra félrevonulhattam, elkerülve a rendszeres idegösszeomlásokat. Trevort utáltam, de kénytelen voltam vele haverkodni, mert csak tőle tudtam füvet szerezni. Ő volt a vezér. Trevor, Ace, John és Darren. Csupa fehér söpredék, legalábbis a menő srácok szerint. Épp ebben a hónapban csúcsosodott ki anyám lelki terrorizmusa. Úgy tűnt, a fű már nem volt elég, hogy nyugton maradjak, és kezdtem rákapni a balhés dolgokra. Piát loptam, kirakatokat törtem be. Már semmit nem számított.
A valóság legalább annyira szörnyű volt, mint a Kurt képzeletében létező „híd alatti hajléktalanság”. A szó legszigorúbb értelmében ugyanis a fiú tényleg hajléktalan lett. Először Dale Crover, Melvins-dobos házának tornácán húzta meg magát, ahol mint egy kivert kóbor macska, egy papírdobozban összekucorodva töltötte az éjszakákat. Néha be-belógott a fűtött folyosójú bérházak fűtött folyosóira, kitekerte az éjszakai világítást és még mielőtt felébredtek volna a lakók, már tovább is állt. Gyakran lógott be a Greys Harbor kórházba, ahol egész nap a váróban lévő televíziót nézte vagy éppen fiktív betegek nevére íratott fel szendvicseket a büfében és jobb híján azokkal lakott jól.
Az áldatlan állapotok négy hónapig tartottak. Kurt végül visszaköltözött Apjához, Montesanóba.
A Young Street-i híd (Fotó: Pintér Miklós)
Itt húzta volna meg magát Kurt? (Fotó: Pintér Miklós)
___
1984: Kurt Horror mozija
A tizenhét éves Kurt Cobain totálisan bele volt borulva a horrorfilmekbe. Krist Novoselic-kel, a két évfolyammal felette járó barátjával és Dale Croverrel, a Melvins dobosával egy házi készítésű horrorfilmet forgatott, a saját maga főszereplésével. A filmezéshez Novoselic hozott el otthonról egy kamerát. Krist a Super 8-ast kezelte, Dale pedig a fényeket tartotta Kurt számára. Bár később azt pletykálták, hogy az alkotás címe „Kurt véres öngyilkossága” volt, Crover cáfolta az állításokat, ugyanis egyáltalán nem volt címe a soha be nem fejezett „műnek”. A videó egy elmebaj. A film kezdetén Kurt egy Mr. T maszkot húzott (Mr. T-t többek között a Rocky III-ból és a Szupercsapat néven futó sorozatból ismerhetjük, tipikus B-kategóriás filmszínész), leült egy pentagram elé törökülésben, gyertyákat gyújtott, majd úgy csinált, mintha egy kilónyi kokaint szívna fel egy tálcáról (Crover kezelte a porszívót), és így tovább. A fimből pár kocka a Cobain Montage Of Heck című dokumentumfilmben is viszontlátható. A képekhez utólag a Melvins 1991-es, Hog Leg című dalát keverték.
___
Something in the Way
A későbbiekben élete egyik legfontosabb szimbólumaként tekintett a hídra: a hely, ahol a megsebzett fiú élt, aki senkinek sem kellett. A híd alatt élő hajléktalan fiú története valójában csak egy fikció, egy Kurt által életben tartott mítosz volt. A víz a történet végét jelentette: halála után Kurt hamvainak egy részét a Wishkah-folyóba szórták. A szertartáson Courtney Love és Krist Novoselic is részt vett.
Kurt Cobain: [A dal szövege arról szól] mintha a híd alatt élnék, és AIDS-ben haldokolnék. Mint egy hajléktalan, aki rosszul van és nem tud mozogni sem.
A Nevermind záródala, a csodaszép és egyben rettenetesen szomorú Something in the Way a kizárólag Kurt Cobain képzeletében létező, híd alatt eltöltött időszaknak az emlékeiről mesél. Michael Azzerad Come As You Are: The Story Of Nirvana című könyve szerint később Kurt azt állította, hogy a Wishkah-folyóban való horgászat inspirálta őt a dal verzéinek utolsó sorait.
„A híd alatt
A vízhatlan ponyvából szivárog a víz
És az állatok, amiket befogadtam
Mind a háziállataim lettek
És én élősködöm a fűben
És a mennyezetről csöpög vízből
Jó lehet halat enni
Mert a halak nem éreznek semmit
Valami útban van”
___
From The Muddy Banks Of The Wishkah (1996)
Vagyis a „Wishkah-folyó sáros partjáról”. A Kurt halála után két évvel, 1996. október 1-jén megjelenő, első hivatalos (nem unplugged) koncertlemez címe a Young Street-i híd alatt töltött napok legendáját táplálja. A lemez 1989 és 1994 között rögzített, élő felvételeket tartalmaz, de bármennyire is nyilvánvaló lenne, a rajta szereplő tizenhét dal között a Something in the Way nincs ott. A kiadvány kiválóan ellensúlyozza az 1993-ban kiadott MTV Unplugged in New York lemez hihetetlen mélységeket megjáró, szomorú, akusztikus varázsát. A From The Muddy Banks Of The Wishkah ezzel szemben nyers és dühös, egy nyilvánvaló slágergyűjtemény helyett a Nirvana változatos arcát mutatja meg. Sehol egy About a Girl, sehol egy Come as You Are, vagy egy Rape Me. Helyettük a hallgatók arcába tolja a Tourette’s-et, a Blew-t, a Negative Creepet vagy éppen a Spank Thrút. Ha Kurtön múlt volna, egészen biztos, hogy a Smells Like Teen Spirit is lemaradt volna a lemezről.
A „From Muddy Banks Of The Wishkah” album borítója…
…és az emléktábla a Young Street Bridge alatt (Fotó: Pintér Miklós)
___
A Wishkah-folyó és a Young Street Bridge most: a Kurt Cobain Memorial Park
A Young Street Bridge melletti parkot, 2011. április 5-én helyi, aberdeeni önkéntesek Kurt Cobain Memorial Park (Kurt Cobain Emlékpark) vagy más néven Kurt Cobain Landing néven, egy Kurt emlékhellyé avatták (az aberdeeni önkormányzat viszont csak 2015-ben, húsz évvel Kurt halála után ismerte el hivatalosan a helyet). A híd tövében egy picinyke, folyóparti tisztáson egy gitárszobor, egy tábla a Something in the Way szövegével, egy másik, a hely leírásával, egy földbe süllyesztett gránit lap Cobain-idézetekkel, pár asztal és fapad, valamint egy léggitár tartó állvány található. Kurt valószínűleg sohasem ment volna bele abba, hogy ilyesmi készüljön a tiszteletére. Az olcsó anyaghasználat és a teljesen amatőr kivitelezés – a teljesen érthetetlen léggitáros ötleten kívül -, azonban még is ad valamiféle kedves bájt a helynek.
A Kurt Cobain Emlékpark (Fotó: Pintér Miklós)
A Kurt Cobain Emlékpark a Young Street-i hídról (Fotó: Pintér Miklós)
Ház a sarkon
A park mellett, az utca végében levő lakóknak valószínűleg nagyon tele lehet a hócipőjük a lelkes Nirvana-rajongók látogatásaitól, mert a házuk elé, az alábbi, irtó vicces táblákat rakták ki:
Nem, ez itt nem egy ajándékbolt!
Nem, Kurt soha nem lakott itt!
Kurt az East First Street 1210-ben lakott.
Nem, mi nem ismertük őt.
Viszont a szomszédunk, Phil, ismerte.
Vigyázz, a parkban tűk és más cuccok lehetnek!
Igen, rengetegen jönnek ide, hatalmas a forgalom.
Igen, ez az egész rohadtul fáraszt minket.
Ha úgy gondolod, hogy bajban vagy, hívd a 911-et!
Légyszi ne lopd el a cuccainkat!
„Nem, mi nem ismertük őt. Viszont a szomszédunk, Phil, ismerte.” (Fotó: Pintér Miklós)
Az utolsó ház a park és a Young Street Bridge előtt, a sarkon egy fatörzs-csonkon a lakók által készített „információs táblák” (Fotó Pintér Miklós)
„Imádjuk a mi Seahawksunkat” – a ház lakói a táblák szerint nagy Seattle Seahawks szurkolók (Fotó: Pintér Miklós)
Babakocsi újratöltve (Fotó: Pintér Miklós)
A Fender Mustang szobor
A szobor egy művészházaspár, Kim Malakoff és Lora Malakoff alkotása. Kim Alaszkából származik, elsősorban olajfestményeket és szobrokat készít, képeit Aberdeenben is meg lehet vásárolni. A kopottas betontalapzaton elhelyezett, négy méter magas, gránitból faragott mű, Kurt Cobain balkezes Fender Mustangját ábrázolja.
A szobor, a Young Street Bridge és a Wishkah-folyó (Fotó: Pintér Miklós)
A szobor talapzatán lévő tábla (Fotó: Pintér Miklós)
További képek a park nevezetességeiről
Kurt Cobain Memorial Park információs táblája (Fotó: Pintér Miklós)
„Szedd fel a kutyád után” – kutyagumi kuka, KC Park feliratos köntösben (Fotó: Pintér Miklós)
Üzenetek Kurtnek: asztal és padok a parkban (Fotó: Pintér Miklós)
Barlangrajz, aszfaltrajz, asztalrajz (Fotó: Pintér Miklós)
Something in the Wayyy (Fotó: Pintér Miklós)
Nothing in the Way – na, ez így legalább Kurt Cobain-es (Fotó: Pintér Miklós)
„A drog rossz, ki fog nyírni téged” – a fuck szó utolsó három betűje a polgármester kérésére került eltávolításra (Fotó: Pintér Miklós)
Kurt léggitárja (Fotó: Pintér Miklós)
A Kurt Cobain Landing utcanévtábla (Fotó: Pintér Miklós)
A Young Street-i híd felülről (Fotó: Pintér Miklós)
___
(Folyt. köv.)
Felhasznált irodalom:
Charles R. Cross: Heavier Than Heaven
Mark Yarm: Everybody Loves Our Town
Greg Prato: Grunge Is Dead – The Oral History Of Seattle Rock Music
Everett True: Nirvana
Kurt Cobain: Naplók
Cobain Montage Of Heck (Brett Morgen filmje)
A végtelen internet
A sorozat első része, az „Aberdeen, Kurt purgatóriuma (1967-1984) ide kattintva olvasható!
