SEATTLE | 17/08/2019 | 08:46

Seattle-Budapest Grunge Magazin

Mindannyiunk bűne – Gondolatok a Rock FM 95.8 megszűnésének kapcsán

Szerző:

A mai napon elhallgatott a Rock FM 95.8 (leánykori nevén: Rock Rádió), hazánk egyetlen, kizárólag rock és metal zenét játszó, hagyományos, FM frekvencián sugárzó rádióadója. A csatorna, amit a „célcsoportból” legalább annyian hallgattak, mint amennyien nem. Abban azonban, hogy szükség van rá, mindenki egyetértett.

Hatalmas várakozás előzte meg a Rádió Rock 2016-os indulását, de a lelkesedés sajnos gyorsan alábbhagyott. A működés során rengeteg kritika érte az adót: nem csak a fiatalabb korosztály nem értette a felülreprezentált „régi motorosokat”, de a harmincas-negyvenesek egy része is nehezebben tudott azonosulni egy-két érthetetlenül előtérbe helyezett (hazai) előadóval.

Persze, a zene szubjektív dolog, sohasem lesz közmegegyezés abban, hogy pontosan minek is kellene szólnia egy „rock rádióban”. Legyünk őszinték, egy ennyire rétegzett, sokszínű műfajban azért nagyon nehéz mindenki ízlésének megfelelni: a Slipknot rajongó huszonéves valószínűleg hosszútávon sem fogja jól érezni magát egy sokadik Prognózis vagy Menyhárt-Homonyik-Vikidál mesterművel, ahogyan az sem borítékolható biztosan, hogy idővel majd tízből kilenc öreg rocker a Cradle of Filth sorlemezeket kutatja a CD Pincében egy betűvel arrébb, a Deep Purple ritkaságok mellett.

Mégis, a Rock FM jobb volt mindennél, mint ami az éterben szólt: egy-egy lelkes, csupa szív újságíró ugyan készített szuper jó műsorokat (lásd pl. Tresó T Tibor szerkesztő-műsorvezető kiváló Kultpresszóját, a szintén megszűnt Lánchíd Rádióban), de összességében minden rádió ugyanazt az aktuális vagy retró, rémunalmas biztonsági pop-játékot játszotta és játssza a mai napig is. Félreértés ne essék: nem állítom, hogy mindegy, mi szól egy Rock FM néven működő csatornán, de szerintem most, az elhalkulás pillanatában nem ez a lényeg.

Valójában nem bizonyos előadók és dalok hiánya vagy túljátszása számított. Maga a Rock FM létezése hozott valamiféle megnyugvást és bizonyítékot a létjogosultságra attól függetlenül, hogy hallgatta-e valaki, vagy sem. Olyan bandák jutottak itt műsoridőhöz, adhattak hosszabb-rövidebb interjút, játszhattak élőben, akiket az összes többi, hangzatos nevű csatorna portásai és programigazgatói korábban nemhogy a stúdióba, de még a lépcsőházba sem engedtek be. A fiatal magyar bandák felkarolása talán a legnagyobb dolog, amit a Rock FM tett és tehetett a műfaj hazai képviselőiért, ez az, ami miatt egészen biztosan hatalmas űrt hagy maga után!

A Rock FM szembe szélben próbált talpon maradni úgy, hogy közben bizonyos „influencerek” (elnézést, kínomban röhögnöm kell) divatot csináltak a műfaj „halálának” felemlegetéséből. Mi tudjuk, hogy ez nem igaz, mégis végig kellett asszisztálnunk, ahogyan ezek az ostoba, felelőtlen kijelentések óriási károkat okoznak a teljes rock/metal színtéren, gyakran bizonytalanságot és ellenérzéseket kiváltva jó pár döntési helyzetben lévő ember fejében. És ez így megy már időtlen idők óta.

Mert a Rock FM halála „csak” egy tünete az évtizedek óta fennálló, valódi problémának. Annak, hogy nem vagyunk képesek létrehozni és hosszú távon (nyereségesen) működtetni Magyarországon egy rock-metal tematikájú rádiót.

Igen, mi nem vagyunk képesek rá.

Mi újságírók, mi bloggerek, mi zenészek, mi kiadók, mi klubok, mi koncertszervezők, mi lemezboltosok, mi zenerajongók, mi mindannyian. Mi nem voltunk képesek az elmúlt évtizedekben összefogni, mi nem voltunk képesek érdeket érvényesíteni, mi nem lobbiztunk megfelelően, mi nem álltunk elő a nagy ötlettel, mi nem találtunk befektetőket. Nem tettünk „a nagy közös ügyért” valójában egy nagy büdös lófaszt sem!

Helyette kritizáltunk. Siránkoztunk. Felelősséget hárítottunk. A másikra vártunk. Nem fogott össze rajongó és szakma, nem indultunk el egy irányba közösen, nem tettük félre az esetlegesen fennálló ellentéteket. A hazai zenei médiatérképen sok-sok egyedülálló szigetet találunk, kevés híddal vagy oda-vissza közlekedő komppal (van szerencsére kivétel, és ennek a Grungery is sokszor haszonélvezője).

Az azonban, hogy évtizedekig nem volt és most megint nincs hazai rock/metal rádióadó, valahol mindannyiunk bűne. Pedig minden látszólagos pénzügyi nehézség ellenére valószínűleg lehetne nyereségesen működtetni egy ilyet. Nem kell közgazdász professzoroknak lennünk ahhoz, hogy megértsük, az előbb felsorolt zeneipari szereplők számára micsoda hozzáadott értékkel rendelkezhet(né)nek ezek a felületetek egy-egy állandó vagy kampánybarter, keresztpromóció vagy bármilyen más együttműködés keretében. Mindenki jól járhatna, komoly kommunikációs és gazdasági potenciál rejlik egy ilyen kooperációban a szereplők számára!

A Rock FM elnémulása dühítő, szomorú, de talán egy új lehetőség is egyben. Korai temetni még a műfajt. Az utolsó még semmiképpen se kapcsolja le a villanyt, mert lehet, hogy elsőre talán nem látszik, de a függöny mögött rengetegen állnak még. Újra eljött az ideje annak, hogy valami történjen. Magányos, zeneipari Don Quijotékkal, összefogás nélkül azonban egészen biztosan nem lesz változás! Bízom benne, hogy a Rock FM elnémulása nem volt hiábavaló és talán valami új kezdete lehet.

Kezdjünk el beszélgetni végre!

___

Grungery a Rock FM-en – Köszönet mindenért!

Mi szerencsések vagyunk, mert a Grungery és rajtunk keresztül a grunge is kapott állandó felületet a Rock FM-en az elmúlt félévben két hetente hétfőként, ráadásul nem is akárhol, hanem a leghallgatottabb műsorsávban, a reggeli órákban. Összesen hét adáson keresztül népszerűsíthettük a műfajt, és ki tudja még meddig folytattuk volna a közös munkát, ha nincs a szomorú búcsú.

Olyan témákról beszélgettünk, mint:

  • a Nirvana korszakalkotó Nevermind albumának huszonhetedik évfordulója, miközben élőben zenélt a Lugosi Dani-Takács Vilkó duó (Polly, On A Plain, Come As You Are);
  • a Walking Papers budapesti koncertje (elhangzott a Hard To Look Away);
  • az 1996-os budapesti Pearl Jam koncert (részletek hangzottak el a koncertből, illetve lement az Even Flow);
  • a Mudhoney első EP-jének megjelenése, amihez a grunge 30. születésnapját társítottuk;
  • „Mit csináltak, mielőtt grunge-ikonná váltak?” címmel beszélgettünk Eddie Vedder, Chris Cornell és Kurt Cobain ifjúkori munkahelyeiről (elhangzott a Would?);
  • beszélgettünk a januári, Los Angeles-i Chris Cornell Emlékkoncert előtt, miközben élőben zenélt a Székely Marci-Szabó Attila-Szabó Kristóf trió (Spoonman, Blow Up The Outside);
  • majd jól kitárgyaltuk ugyanennek a bulinak a helyszínen szerzett tapasztalatait – (elhangzott egy részlet a koncertből, illetve lement a You Know My Name)

A Rock FM tehát műsoridőt szentelt a Grungery-nek és a grunge-nak, amiért örökké hálásak leszek/leszünk nekik!

Mindenek előtt nagyon köszönöm Kiss Orsinak, aki megkeresett még tavaly nyáron a rovat ötletével, majd végig hatalmas szeretettel, a témák iránti őszinte érdeklődéssel, mindig felkészülten, hihetetlenül profin menedzselte a projektet műsorvezetőként és szerkesztőként is. Nagyon-nagyon hálás vagyok neked, rengeteget tanultam tőled Orsi, köszönök neked mindent, nagyon szerettem veled dolgozni!

Kisó távozása után Banita egyengette a rovat útját a rádió részéről, hatalmas élmény volt vele dolgozni, nagyon sokat tanultam ebben az időszakban is! Hálásan köszönöm Banita a rugalmasságodat, a viccesen fanyar kommenteket és a szerkesztőként adott sok-sok segítségedet!

Köszönöm a két műsorvezetőnek, Bűdi Szilárdnak és Jurásek Balázsnak, valamint Dudás Attila technikusnak a segítséget, az elvetemült hozzászólásokat és kérdéseket, de mindenekelőtt a kedves fogadtatást és a témák iránti érdeklődéseteket!

Utoljára, de nem utolsó sorban köszönöm Pogonyi Nóri, hogy a hazai Chris Cornell Emlékkoncert kapcsán először ellátogathattunk a Rock FM stúdiójába. Az a beszélgetés volt mindennek a kezdete, hálás vagyok neked érte, Nóri!

18 hozzászólás

  1. A francba!Sírok.Komolyan.Annyira szerettem!Gyűlölöm,h mindennek véget kell érnie ami jó(legalábbis amit Én szeretek azzal mindig ez van)…
    Nem mellesleg olyan rég vártam már az új cikket,és bumm,most ezt kapom elsőnek.Szomorú,de a rossz hír mindig gyorsabb v h mondják.Bocs a kuszaságért,de reggeli kóma…még.
    De hiányoztál Miki,az egyetlen jó hír most h visszatértél,már féltem h megszűnik az oldal!A hír maga…írtam.Velünk,magyarokkal van a baj,h semmi jót nem tudunk/hagynak véghez vinni,v folytatni?!Olyan mintha az lenne a hozzáállás ami jó azt(előbb-utóbb)vegyük el,nehogy jól érezze magát a magyar.Aztán csodálkoznak h mennyien mennek el innen…Áhh.

    Ági

  2. Több dologra is reagálnék.
    1. “nem csak a fiatalabb korosztály nem értette a felülreprezentált „régi motorosokat”, de a harmincas-negyvenesek egy része is nehezebben tudott azonosulni egy-két érthetetlenül előtérbe helyezett (hazai) előadóval” – Kihagytátok, hogy a Rock FM médiatörvény 83. §-ban foglaltak alapján megkötött, eredeti műsorszolgáltatói szerződésében az alábbi kvóták szerepeltek: KÖZSZOLGÁLATI MŰSOROK ARÁNYA EGÉSZ NAP: 68,19% | MAGYAR ZENE ARÁNYA EGÉSZ NAP: 81% | SPECIÁLIS KARAKTERISZTIKÁJÚ MŰSOR (MAGYAR ROCKZENE) ARÁNYA: 85,21%
    2. Azok között az “influencerek” között, akik a rockzenét temetik, olyanok is vannak, mint Gene Simmons, Richard Z. Kruspe, Geoff Tate, Jonathan Davis, vagy Mike Portnoy. Ez az, ami igazán káros a teljes rock/metal színtérre.

  3. Nagy kár…Pedig milyen jó volt!Tulajdon képen miért szűnt meg?Anyagi okok miatt?Annyi gagyi adó van,amit a kutya sem hallgat szerintem,azok hogy maradnak fenn?

  4. Újra kell gondolni a dolgokat, inkább erre nem vagyunk hajlandók, nem pedig rock rádiót nem vagyunk képesek csinálni. De igen, képesek vagyunk, csak pár viselkedés kulturális beállítódottságunkat alaposan felül kell írnunk, és meg kell tanulnunk közös érdekek mentén közösen együttműködni.

    Amúgy meg az FM hol fogható, hol nem. Az online rádióké a jövő, mint ahogy a látványosan fejlődő Rock Rádióé is, ami két éve működik legálisan. Nem csak Magyarországon hallgatják egyre többen, hanem a környező, és távolabbi országokból is.

    http://www.rockradio.hu

  5. Hosszú-hosszú ideig, vele ébredtem és vele feküdtem. A kocsiban, a munkahelyemen is folyamatosan ez szólt. Többször betelefonáltam, nyertem….Jó sok ismerősömmel szerettettem meg a csatornát. Sokszor teljesen feledtette velem a hétköznapi baromságokat, ameddig sikerült kizárólag csak a zenére figyeltem. Egyszer, aztán elkövettem azt a “végzetes hibát”, hogy egy-egy teljes hírek tartalmára oda figyeltem. Nem tetszett…aztán tudatosan figyeltem a hírek tartalmaira is…
    aztán egy szép napon eldöntöttem, hogy írok a szerkesztőségnek, hogy ne rontsák el a rádiót, a mindennapi hazug hírek beolvasásával, inkább természet, egészség vagy bármi ás legyen helyette….természetesen, egy fecske nem csinál nyarat…leszoktam a csatorna hallgatásáról…a zenei kívánságlistámat magamnak állítom elő…ettől függetlenül még sajnálom, hogy megszűnt… ég veled 95.8

  6. Sziasztok. Sajnalatos amit most olvasok. Nem ertem miert….Romaniaba mar lassan mukodik orszagos szinten egy hasonlo radio 2010-tol, es eleg jol megy.

  7. Szerettem, hallgattam és neten továbbra is hallgatni fogom.
    De a rock sokszínűsége mellett nem értettem és továbbra sem fogom megérteni, hogy miért KELL egyes dalokat beletolni erővel az ember arcába, míg mások nem hangzanak el soha. Azért ekkora magyar és nemzetközi repertoár mellett ez elég elszomorító volt.
    Bízom benne, ha lesz újra frekvenciátok, a zenei változatosság valóban változatos lesz és nem hallom ugyan azokat a dalokat minden nap kétszer is akár (Pl: Triász Ha lesz új életem, Pokolgép: Hol van a szó) amik ugyan remek számok, de elcsépelitek őket emellett pedig nem adtatok le sok más jó nótát…
    Sok sikert a jövőben!

  8. Szerintem iszonyú szar volt az egész rádió,már ne haragudjon meg senki. Ez csak egy személyes vélemény a sok közül. Ősrégi zenék szóltak egész nap,és sokuknak köze sem volt a rockhoz,nemhogy a metálhoz. Mellesleg minden áldott nap ugyan azok a nóták voltak terítéken munimum 2x-3x. Ha egy kis ’90-es-kétezres évek zenéi is szóltak volna,rögtön felkapta volna a fejét sok fiatal is. Egyszóval számomra borzalmasan unalmas és “régimódi” volt,pedig tinédzser korom óta metált hallgatok.
    Ennek ellenére minden nap hallgattam a rádiót,mert a sok popszar rádió mellett még mindig elviselhetőbb volt.

  9. Én nagyon szerettem a Rockfm-et többek között azért is,mert nagyon változatos volt.Egyaránt játszották a régi rockklasszikusokat és a feltörekvő új rock és metál bandák dalait is.
    Egyébként a cikkben leírtakkal egyetértek,szerintem is összefogás kellene,mert pont az a probléma,hogy a rockerek között is van széthúzás.Ugyanis például,akik a metál zenét szeretik pl:Iron Maiden,Leander Kills stbb..,azok nem tudják elfogadni azt,hogy ha egy rockrádióban lejátszanak egy Hooligans dalt,csak azért,mert az nem kemény rock és nem metál,pedig el kellene ismerni,hogy a Hooligans is a rock része,csak az a rockzenén belül a pop-rock irányzatba tartozik,de ez persze visszafelé is igaz,mert vannak olyan rockerek is,akik pedig a metált nem bírják végighallgatni , unalmasnak találják és nem értik,hogy valaki miért szereti.Az már egy szubjektív vélemény,hogy én a Hooliganst is szeretem,voltam már két koncertjükön és egyébként élőben sokkal keményebben adják elő a dalaikat,mint a stúdioalbumokon,de ugyanakkor a Deep Purple is nagy kedvencem,de szeretem az AWS-t és a Leander Killst is,sőt a P.Mobil is a szívem csücske,látttam már élőben is.De a Scorpions,Alice Cooper és Billy Idol is nagy kedvenceim,voltam a koncertjeiken és még hosszan sorolhatnám.Egyébként én meg a Bon Jovit és a U2-t nem szerettem sose,mégsem hisztiztem azért,mert lejátszottak tőlük egy számot,legfeljebb kikapcsoltam a rádiót,ha épp vlamelyik daluk ment.Szóval a lényeg,hogy mi rockerek ne essünk egymásnak csak azért,mert a rockzenén belül mindenkinek más tetszik,hanem tartsunk össze és fogadjuk el egymást olyannak,amilyenek vagyunk,mert közös éredkünk,hogy létezzen egy rockzenét játszó rádió.Én még remélem,hogy egyszer újraindul a Rockfm,mert van rá igény.

  10. nem volt tökéletes rádió. Néha furcsán nézett az ember egy két zene szám után. Őszeségében viszont hiányozni fog ! Egy két új lemeznek meg jelent akkor azt a rádióból tudtam meg .

  11. Nem kár érte. Akárhányszor odatekerek, mindig “jöjjön a Hooligans, Bon Jovi, Zanzibár, Kowalsky, Kiss” és hasonló zeneipari termékek. Túlsúlyban volt a rádióbarát rock, nagyon ritkán lehetett klasszikus metált hallani. Széles a spektrum, de egy része valahogy mindig kimaradt. Aztán csodálkoznak, hogy nem megy.

  12. Amennyire en kovettem, a tulajdonos a Slager megszuno frekvenciaja miatt koltoztette a rockfm helyere, neki az fontosabb volt. 🙁
    Penz beszel, kutya ugat.

  13. Az internet-korszakban töltött évtizedek után egyszerűen képtelen vagyok akármilyen rádiót is hallgatni, vagy tv-t nézni.
    A neten rengeteg tematikus műsor (youtube…) és írás van, ahol nem kell arra várnom, hogy vége legyen egy unalmas számnak, vagy egy idegesítő beszélgetésnek.

    Gyerekként még néztük az MTV-t, jó is volt, meg nem is.
    Ezzel együtt kedvenc előadóim töredékét ismertem meg a tévéből, és nullát a rádióból.
    Annál többet az írott, és nyomtatott médián keresztül.

    Hiába vagyok rocker gyerekkorom óta, nem tud meghatni, hogy van-e rádiója a stílusnak.

    Még egy nosztalgikus hangulatú (lásd Grungery) írás is jobban leköt, mint a “pofázás/reklám/random kommersz dal” rádiós szentháromsága.

    Egyetértek azzal is, hogy a rockzene és a metal évtizedek óta kreativitási válságban van, a 90-es évek közepe óta hanyatlik, és tagadhatatlanul nosztalgikussá vált.
    Ez a zenetörténelemben minden stílussal megtörtént.
    Egyszerűen el kell ezt fogadni, és ezzel együtt kell szeretni.

  14. javaslom utánaolvasni, miért is szűnt meg a rádió (ami technikailag nem is szűnt meg, “csak” átnevezték-kiherélték). Azt, hogy ment-e a szekér vagy nem, ki tudja, Mo.-on a rádiók hallgatottságát objektív eszközökkel nem lehet mérni. Lehet, hogy az utóbbi időben már túlságosan is populárisba csapott át a műsorszerkesztés, de még mindig számomra az egyetlen hallgatható rádió volt a magyar kínálatban. (A Jazzy mellett, de az csak a millásreggeli miatt reggelente.)
    Sajnos ez van, Mo.-on úgy látszik még mindig nagyobb igény van a slágerrádiós nosztalgiahullámra, mint egy kvázi rétegzenei rádióra. Ha 10x ekkora országban élnénk, akkor vígan elférne és megélne egymás közt jó néhány tematikus adó, de így marad a középszer, Demjén Rózsi és a tucc-tucc pop. Nekem meg maradnak az internet rádiók..

  15. Én sajnálom hogy megszűnt, de őszintén szólva nagy csalódás volt miután elindult. Már amikor jöttek a hírek, hogy 85%ban magyar előadók, aggódni kezdtem… és sajnos beigazolódott. Gyakorlatilag félig sláger rádió volt. Ákos-ilyenek voltunk, dinamit-tinédzser dal, bikini-közeli helyeken stb… oké gondoltam hogy nagyot nem fognak kockáztatni, de a 30+ lemezes Eddától is mindig ugyanazok (kör,éjjel érkezem stb). Én pl. Reméltem, hogy ha külfildirl van szó, akkor pl. Queen -dragon attack és nem radio gaga. Szerintem nem csak én vagyok így ezzel. De persze voltak nagyon jó dolgok, pl reggeli ékőzenék, grungery rovat, rockbogrács ilyenek. Ezek nagyon jol sültek el. Szóval én összességében egy nagy kihagyott ziccernek éreztem a csatornát mindig is.

  16. Szar rádió volt. Rock/metal rajongóként 98%-ban mást hallgattam, pl Jazzy, mert a Jazzy sokkal jobb mint nem rock rádió, mint a Rock FM rock rádiónak. Szégyen volt a név is, nem volt rock rádió. Nem kár érte.

  17. Sziasztok nagyon szerettem a rádiót èjhel nappal szólt nálam ès nagyon hiányzik bár lenne mèg hát amikor meghallottam a sláger rádiót azt hittem rosszul hallom kerestem további frekvencián de nem volt dühitett a dolog vissza a rock FM et köszönöm

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

*

Legutolsó Vélemény

Pótolhatatlan?

A zenekarokat legtöbbször az énekeseikkel azonosítják. Nem véletlenül, hiszen ők azok, akik
A LAP TETEJÉRE