Pán Péter a Nirvánába megy

Share Button

A J. M. Barrie, skót regényíró által papírra vetett Pán Péter történet több mint egy évszázados. Ez idő alatt ez a kedves gyermekmese világszerte ismertté vált, számos fel- és átdolgozást megélt színpadon, könyvben, képregényben vagy épp a filmvásznon. Sokkal fontosabb kérdés, hogy hogyan, és miért kerül a Grungery hasábjaira ez a téma?

Pan Gru Feketeszakáll (Hugh Jackman)

A soha fel nem növő fiú történetét legutóbb a Pán című, tavaly októberben moziba kerülő mozi dolgozta fel. Hogy a sokadik adaptáció mennyire tetszetős, azt majd eldönti a filmkritikai szakma és a nagyérdemű.

Nos, így hónapokkal a bemutató után talán már mindenki megnézte az alkotást, aki akarta, így ideje a spoileres leplet lerántani a film legnagyobb meglepetéséről: ez pedig nem más, mint a soundtrack.

Illetve annak egy része.

Amikor a sztori elején Pán Péter ősi ellensége, a Hugh Jackman által megformált Feketeszakáll hatásvadász módon feltűnik a színen, elkezdi énekelni a Nirvana Smells Like Teen Spiritjét, a tömeg (a kalózok) pedig átveszik a rigmusokat, így a grunge műfajának kereskedelmi nyitányát jelentő, egyszersmind talán legemblematikusabb száma egy meglepő formában (acapella csordavokál?) kerül újraértelmezésre.

Ez a jelenet elsőre vicces volt –konkrétan könny szökött a szemembe a nevetéstől a moziban-, de alig fél perc leforgása alatt valami más érzés fogott el. A nóta ebben a rendhagyó formában is működik, a „naturális” előadásmódtól (sokszáz fős kórus, hangszeres kíséret nélkül) pedig még direktebben jelenik meg az eredeti verzióban is fellelhető őserő.

Szívbemarkoló, mellbevágó érzés: az ember nem is tudja eldönteni, hogy beálljon a kalózok közé, vagy inkább menküljön el előlük.

Rocktörténeti csemege még akad e mellett is a Pán filmzene albumán: a Ramones Blietzkrieg Bop című klasszikusának bányászati munkadalként való újraértelmezése szintén nem az a kategória, amely mellett csak úgy szó nélkül el lehet menni.

Ha valaki egy kicsit is szereti a grunge műfajt, annak már csak ezekért a pillanatokért is érdemes megnéznie a filmet.

Jó szívvel ajánlom mindenkinek!

Kiss Ákos

2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.