Pár nappal ezelőtt, szeptember 25-én jelent meg Pálinkás Tomi Atomki nevű pop produkciójának első EP-je, a Fsz Kvn Vol. 1. A korábban az Isten Háta Mögött és Tej frontembereként megismert, jelenleg a Nagyúr kötelékében tevékenykedő énekest az autójában kaptuk el egy gyors, telefonos interjúra.
Külső dolgok, belső kutakodás
Úton még?
„Az autópályán. Nagyúr próbáról jövök.”
Készültök az Ørdøg elé?
„Igen. Az Ørdøg elé járul a Nagyúr.” (nevet)
Viszont nagyon jó lett az Atomki EP, a Fsz Kvn Vol.1!
„Ennek nagyon örülök, csak már nem tudok osztozni az örömben sajnos. Túl sokáig készült és tele lettem vele. Megutáltam. Semennyire sem bírom már hallgatni. Vagy ahogy Sándor Dani barátom mondja: a master után még egyszer meghallgatom, aztán hallgassa az, akinek ez tetszik!” (nevet)
Milyenek az első reakciók?
„Többen is írtak az elmúlt napokban, az egyik közös ismerősünk például azt, hogy menjek a fenébe, reggel elindította az EP-t és most egész nap diszkózenét kell hallgatnia! Mondtam neki, hogy nagyon sajnálom és nagy örömmel hallom.” (nevet)
A minap belefutottam egy Jancsó Miklós-idézetbe, ami így szólt: „Az ember nem azért csinál filmet, hogy sikere legyen, hanem mert valamit el akar mondani.” Pálinkás Tomi mit akar elmondani az Atomkiben és mi az, amit nem tud elmondani a Nagyúrban?
„Én nem akarok semmit elmondani, de mégis el kell mondanom dolgokat. Nincs olyan mondanivalóm, amiről azt szeretném, hogy bárki is magáévá tegyen. Sosem volt, de úgy tűnik, hogy időről-időre mégis ez történik. A dalszövegeim csupán reakciók arra, hogy milyen világ vesz körül engem és ennek fényében milyen világ van bennem. Még mindig csak erről a viszonyról tudok beszélni. Azt érzem validnak.”
Van közlendőd, csak nem akarsz papolni?
„Inkább arra gondolok, hogy konkrétan nem akarok megmondani nekik semmit. Nem érzem a jogot, hogy utat mutassak. A szövegeimet most már talán jobban magukra tudják húzni az emberek, de nincsen akarat mögötte, hogy hozzájuk szóljak. A Nagyúrnál jobban igyekszem a külső dolgokról beszélni, az Atomki pedig egy belső kutakodás magamban. Személyesebb is talán.”
És zenei szempontból is jelentősen más.
„Teljesen szétválik. A Tejnél még többé-kevésbé bevontam a zenekart az általam írt dalok hangszerelésébe, de az Atomkinél már minden engem tükröz, bár az Égő hidakban például nagyobb teret adtam Sándor Daninak. A Nagyúrban az a játék, hogy Bokros Csabi és a zenekar témáit úgy halásszam ki a zavarosból és producereljem meg, hogy legyen egy követhető dalstruktúra, így értelmezhető rockzene váljék belőle.”
Láttam egy kommentben, hogy Bokros Csabi jóváhagyásával csinálod az Atomkit.
„Sosem fognak ezek a belső poénok elmúlni szerintem. Mindig így lesz ez közöttünk.” (nevet)
Van, hogy félrenyomok
Jól tudom, hogy az Atomki-dalok eredetileg akusztikus gitáron íródtak, ugye?
„Igen.”
Hogy lesz ezekből a dalokból popra hangszerelt, elektronikus, organikus hangszereket nélkülöző produkció?
„Felgitározom a házistúdiómban az ötleteimet, van, hogy az énektémákat is felveszem, aztán elkezdek jammelgetni rajtuk. Meghatározok egy tempót, megy egy takjel, szól az akusztikus gitár és elkezdek a szintetizátorral basszus- és zongoramenetekkel kísérletezni. Sokszor előfordul, hogy a zeneszerkesztő szoftverben valamit félrenyomok, és valami olyan furcsaság jön ki, amire magamtól sosem gondoltam volna, de abba az irányba indulok tovább. Soha nem tudom előre, hogy egy-egy szám milyen lesz majd.”
Maga a munkafolyamat alakítja a dalt?
„Nagyon sok esetben! Az Átok basszusmenetét sem terveztem el előre, mégis arra vagyok az egyik legbüszkébb életemben. Egyszerűen egy idő után adta magát. Ez bizonyos szempontból ugyanúgy jammelés. Nagyon lassú egyébként az alkotási folyamat. Vannak ötletek, amiket félévre félreteszek, aztán valamikor újra előveszem őket, és mégis csak lesz belőle egy dal. Egyébként pedig nem teljesen igaz, amit mondasz, nem hangszermentes az EP. Az Így tovább című dalban hallható basszusgitárt például Kolozsi Peti (Seen, YZZO) játszotta fel és egy olyan basszus-szólót is beletett, amit én soha nem tudtam volna eljátszani, de még kitalálni sem. A Szív riffjét pedig én gitároztam fel, míg a kétszólamos, fuvolás részeket feleségemnek, Zsuzsinak köszönhetem.”
Hogyan lőnéd be az Atomki zenéjét azok számára, akik inkább rockzenét hallgatnak és nem ismerik annyira az elektronikus pop színteret?
„Az én kezdő/belépő zenekarom, zenei tudatosságom kezdőpontja és sarokköve azóta is, a Depeche Mode. Az a dalszerzői mélység és hangszerelési kreativitás – nagy sajnálatomra – elérhetetlen számomra. A másik nagy revelációm a Moloko nevű ír-angol elektronikus duó volt az 1990-es évek végéről, 2000-es évek elejéről. Az énekesnő, Róisín Murphy nevét és a Sing It Back című dalukat sokan ismerhetik. Nagyon megszerettem a Twenty One Pilotsot, érdekes sztori, amit bejárnak a lemezeiken keresztül. Jókora késéssel ismertem meg az ausztrál Tame Impalát. Arra a gitározósabb feelingre, ami a Szív című dalban hallható, lehet, hogy már hatással is volt. De bárcsak jobban hatott volna! (nevet) Ő is zseni egyébként, valamilyen Parkernek hívják az arcot, várj.”
Peter?
„Nem, nem Peter Parker, hanem Kevin!” (nevet) A pszichedelikus Beatles-világtól eljutott egy letisztult, kifinomult popzenéhez. Lemezről lemezre hatalmas fejlődésen megy át. Nem egy nagy énekes, de nagyon jó dalokat ír. Ő egy etalon nekem. Mindent egyedül csinál.”
Pont, mint te az Atomkit.
„Az Atmokit nem tudnám Sándor Dani nélkül így megcsinálni. Ő volt, aki összefésülte a sávjaimat, majd megmixelte, hallgathatóvá tette az anyagot. A mastert pedig Dan Smith készítette hozzá Londonban, a Fluid Masteringben.”
Letisztult, de kicsit elvont popzene
Milyen valójában az Atomki?
„Letisztult, de kicsit elvont popzene, de nem úgy, ahogyan azt mai értelemben vesszük. Az utóbbi évek nagyon durván ipari mértéket öltő gyártmányai számomra már nem értékelhetőek. Én azt hiszem megálltam Pharrel Williams világánál, meg mondjuk az első Justin Timberlake-lemeznél. Az első két N.E.R.D. albumot pedig minden Grungery-olvasónak ajánlom. Az Pharrel zenekara, egy hangszeres formáció a 2000-es évek elejéről. A 2004-es, Pinkpop-os fellépésük az élő zenélés csúcsa.”
Mi a jövőképed Atomki-ügyileg?
„Semmi. És ezt nagyon őszintén mondom. Fogalmam sincs, hogy lesz-e még. A számítógépemen vannak nagyon jó kis dalok, amiket szeretnék megcsinálni, de már magamnak sem tudok mit mondani ezzel kapcsolatban. Észrevettem, hogy ha jövőképet alkotok, akkor nagyon ráfeszülök a határidőkre. A Nagyúrnál ez más, mert ott négyen vagyunk, a zenekart viszi előre négyünk lendülete. Csabi hozza a témáit és az már kíván egy reakciót. Az Atomkit viszont egyedül csinálom.”
Koncertre sem lehet számítani?
„Nem gondolkoztam azon, hogy ebből hogyan lesz nagylemez vagy koncert. Ha minden jól alakul, akkor ki fogom adni azokat a dalokat is, amikről előbb beszéltem. Ugyanilyen zenét szeretnék játszani, csak több hangszerrel. Ebből a szempontból még kevésbé lesz szintetikus a dolog.”
__
