SEATTLE | 23/09/2019 | 05:13

Seattle-Budapest Grunge Magazin

Kategória

Interjú

Barátok a világ végére – Interjú Alain Johannes-szel

Idén lesz húsz éve, hogy Chris Cornell első szólóalbuma, a Euphoria Morning megjelent. Hangzásának és különleges hangulatvilágának összetettsége, igényessége régóta arra ösztönöz, hogy megismerjem alkotóinak munkásságát, egymáshoz fűződő barátságát, az album készítésének egyszeri és megismételhetetlen mágiáját. Noha a dalokból közvetlenül a magány, a sebezhetőség, a melankólia érződik ki, közvetett formában inkább összeszedettségről, közös felfedezésekről és… Tovább

Kevin Martin: Ha Chris vagy Layne vagy bárki más közülük mellénk állt volna…

„Egyszer felléptünk a Sweet Water nevű banda előtt, akkor már énekeltem. Hatalmas teltház volt, nagyon odatettük magunkat, szinte lebontottuk a helyet. Azután kezdték el mondogatni az emberek, hogy ‘imádjuk a Candleboxot’. Olyan volt az egész, mintha jött volna akkor egy repülőgép és ledobott volna minket városban. Ilyen egyébként Seattle mentalitása” – mesél a kezdeti idők… Tovább

Szabó Dávid: A rock ‘n’ roll egyáltalán nem halott

A grunge-hatásokkal kevert nu stonerben utazó, budapesti Slowmesh áprilisban tért vissza egy európai turnéról, ahová az Ignite énekes Téglás Zoli másik csapatát, a Zoli Bandet kísérték el. Szabó Dávidot, a Slowmesh frontemberét az indulás előtt és után is diktafonvégre kapta Kun Alíz. Így történhetett meg az, hogy több idősíkon is képet kaphattunk a koncertekről, a… Tovább

Papp Norbert (KabinLáz, Trident): A többség nem lát túl a régi kedvencein

“A világ egyre gyorsabb, mi meg egyre lustábbak vagyunk. Ami nem is csoda, mert ma már szinte mindenhez hozzá lehet jutni két kattintással. Ráadásul annyi minden van az ember arcába tolva, hogy már-már lehetetlen eligazodni a választékon. Ehhez jön még, amiről már beszéltem, hogy a többség nem lát túl a régi kedvencein, nem fárasztja magát… Tovább

Kövi Lóránt: A zene az én túlélőkészletem

Az Alva egy új zenekar, bár nem annyira új arcokkal. A Flopból ismert Siklósi Richárd basszer és Kövi Lóránt énekes Szabó Attila gitárossal (Caught The Flow, Superunknowns) 2017 vége felé alapította meg a csapatot, hogy metalosabb muzsikát játsszanak, mint korábban. Az ötszámos bemutatkozó EP-n hallható zenében épp úgy lesz doom, mint stoner, klasszikus heavy metal,… Tovább

Fodor Zoltán: Az az igazság, hogy lelkileg én itthon vagyok Japánban

A Storm The Studio szinte derült égből villámcsapásként érkezett a magyar rockszíntérre, hiszen senki nem számított rá, hogy az egy évtizede Japánba költözött Fodor „Fodi” Zoltán énekes (ex-Bedlam/Nomad) újra mikrofont ragad, s teszi ezt ráadásul két ex-bedlamos társával, Hankó „Judy” Zoltán gitárossal és Újvári Péter dobossal. Basszusgitárosként a Fish!-ben játszó Binges Zsolt csatlakozott hozzájuk. A… Tovább

Chris Hanzsek: Én a grunge fekete bárányaként lettem elkönyvelve

„A grunge avagy az északnyugati zenei mozgalom egy alacsony költségvetésű válasz volt a zenekészítés bonyolult és költséges formájára. Ahogy a punk rock is. Amikor először meghallottam a Ramonest, azonnal gitárt akartam venni. ‘Ú, ezt én is meg tudom csinálni!’ Hallatszott, hogy mennyire élvezik, és én is olyan akartam lenni, akinek nem kell zeneiskolába mennie azért,… Tovább

Pálinkás Tomi: Tisztában voltam azzal, hogy kiborítottam a bilit

“Őszintén mondom, hogy semmi. Annyira sokáig tartott és annyira körbejártam, hogy megdöbbent innen nézve” – válaszolja arra a kérdésre, hogy hiányzik-e neki valami a korábbi, súlyos időszakából. Nagyjából húsz éve ismertük meg mint zenészt, több mint tíz évig volt a hazai underground egyik legnagyobb hatású zenekarának vezetője és kulcsfigurája. Most a Tej frontembereként beszélgetett Kun… Tovább

Trident: Most már talán senki sem fogja azt mondani, hogy divatból csináljuk

“Sokan azt várták tőlünk az újjáalakulásnál, hogy az Újabb technológiák irányvonalát visszük tovább. Az annak idején látványos és populáris lépés is volt. De nem ezt, hanem a kilencvenes évek eleji hangulatot idézik az új dalaink. Most nem akarom mondani, hogy grunge, annál talán szélesebb paletta felé nyitunk, de ez lesz a központi vonulat, amiben mind… Tovább

Larry Reid: Tudtam, hogy valami nagyon nagy dolog fog történni

“Rengeteg színtér létezett, Seattle azonban különösen fontos volt. A punk rock New Yorkban a hetvenes évek végén egy mozgalom volt. Szerintem a grunge is egyfajta mozgalommá vált. A zene természetesen nagyon jelentős szerepet játszott ebben, de nem az volt egyetlen motorja a történéseknek” – vélekedik Larry Reid, a legendás seattle-i galériatulajdonos, a U-Men korábbi menedzsere.… Tovább

Jack Endino: A legtöbb seattle-i zenekart a ’70-es évek hard rockja inspirálta

“Mi mind Led Zeppelinen, Black Sabbathon meg Kissen nőttünk fel. A punk rock attitűd mindannyiunkban megvolt, ezzel együtt szerintem a legtöbb seattle-i zenekart a hetvenes évek hard rockja inspirálta. Illetve a heavy metal. Mert mi így hívtuk a hetvenes évek hard rockját” – emlékszik vissza Jack Endino, a legendás seattle-i zenei producer, a Skin Yard… Tovább

Jeff Angell: Az lenne a legokosabb, ha a Walking Paperst folytatnám tovább

“Ha valaki a dalaimra kíváncsi, általában a Walking Papers utcáját találja meg először, hogy onnan eljusson a Staticlandhez vagy a Missionary Positionhöz. A zenekarnevek úgy funkcionálnak, mintha a dalok lakcímei lennének, így nézve pedig egyértelműen a Walking Paperst a legkönnyebb megtalálni. Valószínűleg az lenne a legokosabb dolog tehát, hogyha ezzel a zenekarral folytatnám tovább” – mondta… Tovább

Mary Reber: Nem tudtam, hogy a mi jelenetünk lesz a Twin Peaks utolsó öt perce

“Csak azok tudták, hogy ez lesz a finálé, akik az egész forgatókönyvet olvasták. Nekem ezért is külön izgalmas volt a sorozatot nézni. Minden héten figyeltem, hogy ‘na, vajon most jön?’ Közben persze egyszerre izgultam a történet alakulásán is. Aztán jött a 15-ös, a 16-os, a 17-es rész, majd rádöbbentem: Úristen, jön a finálé!” – meséli… Tovább

Toni Wood: Andy megválthatta volna a világot

“Írt egyszer egy dolgozatot, az utolsót a gimnáziumban. A tanára egyébként is kedvelte és ötöst adott neki. A fogalmazásában ezt írta: ‘Nekem nem kell egyetemre mennem. Tudom, mihez fogok kezdeni. Híres leszek. Rocksztár leszek. Utána meg lehet, hogy lesz egy beszélgetős műsorom. Meg fogom csinálni. Aztán, amikor már híres leszek, visszajövök, hogy megköszönjem nektek.’ Annyira… Tovább

Török-Zselenszky Tamás: A grunge története, az én történetem is

“Azt látom, hogy szenved a világ és ennek elsősorban a tudatlanság az okozója. Úgy tartom, hogy a szeretet és a bölcsesség lenne a megoldás a világ bajaira. Próbálom ezt megfogalmazni mindenféle módon, hogy valamelyiket csak megértsék. Tulajdonképpen egy könyvet írok egész életemben, csak többféleképpen, hátha valamelyiket majd elolvassák”- mondja Török-Zselenszky Tamás költő és előadóművész. Az… Tovább

Rockenbauer Zoltán: Mi ez itt, ez maguknak diszkó?

“Grunge-rajongó vagyok. A kezdetektől fogva az Alice in Chains volt a kedvencem, de a Seattle-világból persze bírtam a Nirvanát és a Pearl Jamet is. Az a helyzet, hogy aztán le is ragadtam itt, a kilencvenes évek első felénél” – meséli Rockenbauer Zoltán etnológus és művészettörténész, a nemzeti kulturális örökség korábbi minisztere. Beszélgetés zenéről, művészetről, politikai tapasztalatokról… Tovább

Stumpf András: Ez akkor élmény, ha működik a közös Pearl Jam-szeretet

“Amitől ezt a lemezt kifejezetten nehéz eljátszani, az a dalok szerkezete. Semmi sem tipikus. Amikor mondjuk az Low Lightban az átvezetőből hol négy, hol három van, majd visszajön az egész vagy tizenhatszor, de hogy mikor melyik… Szerintem ezeket direkt azért írták így, hogy kibabráljanak a majdani a tribute bandákkal. Nos, üzenem Seattle-be: nem jött be… Tovább

Gábor Andris: Én legálisan vagyok betépve – a zenétől

“Én nem bírok meglenni anélkül, hogy ne hallgassak állandóan zenét. Egész nap szólnia kell valaminek a környezetemben. Ebből én már nem tudok kikecmeregni. A zenének olyan felszabadító ereje van, amely nélkül talán létezni sem lehet” – mesélt a zenéhez való bensőséges kapcsolatáról Gábor Andris, az Ozone Mama gitárosa. Cosmos Calling címmel, a napokban jelent meg… Tovább

John Evans: Felfoghatatlan volt, hogy Eddie megszólít és beszél nekem erről

“Ismervén Ed sztoriját, és tudván, hogy mit jelent ez a dal neki, egyszerűen felfoghatatlan volt, hogy megszólít, hogy beszél nekem erről, és hogy utána elénekli a dalt. Tudom, hogy mindenki másnak is énekelt ott Wrigley Fielden, ugyanakkor úgy éreztem, mintha valójában nekem énekelte volna. És amikor a közönség is énekelni kezdett, az már tényleg elképesztő… Tovább

Flop: Nem mi vagyunk ebben a fontosak, hanem a Pearl Jam

A Pearl Jam – Let’s Play Two című mozifilmjének november 11-i, hazai premierje után, a Kassa Hajón egy exkluzív Pearl Jam-esten lép fel a legendás hazai grunge-zenekar, a Flop alapítóiból álló kvintett. A koncert előtt egy héttel, a srácok budapesti próbatermében ült le a Grungery diktafonja elé Kövi Lóránt énekes, Stumpf András és Töller Gábor… Tovább

Tresó T Tibor: Ha nem tudsz valamiért rajongani újságíróként, az régen rossz

“A szakmán belül ez egy nagyon pejoratív jelző, degradálónak tartják, ha valaki amellett, hogy újságíró, rajong is egyben valamiért. Szerintem ez egy baromság! Nyilván az elfogult rajongás sem feltétlenül jó, de én soha nem használom ezt lekicsinylő jelzőként. Ha nincs olyan szelete ennek a dolognak, amiért te rajongani tudsz, akkor az már régen rossz” –… Tovább

Black-Out: Még legalább egy lemez bennünk lett volna

Július 6-án csütörtökön, a Barba Negra Trackben újra megidézi A szív diktál című, utolsó sorlemezét a Black-Out. A zenekar tagjaival az egyetlen, Csordás Robival készült album készítéséről, valamint annak fogadtatásáról beszélgettünk a srácok próbatermében. Megkérdeztük, amit már régóta megakartunk, a kérdéseikre pedig Csányi Szabi, Fehérvári Attis és Csordás Robi válaszolt őszintén, mellébeszélés nélkül. Interjúnk. Black-Out:… Tovább

Valachi Attila: Nagyon nem komfort számunkra a hétköznapi élet ostobasága

“Nem tudunk, és nem is akarunk bizonyos szinten beilleszkedni. Inkább azokat a lehetőségeket, azokat a művészi megfogalmazásokat keressük, amin keresztül meg tudjuk mutatni ennek az egésznek a visszásságát, a lehető legszélesebb rétegek számára. Nagyon nem komfort számunkra a hétköznapok ostobasága, a lefokozott lélektelensége, a valódi közösségtelensége” – mondta Valachi Attila, a Slogan dobosa. A legendás… Tovább

Pálinkás Tomi: Az enyém a világból, az enyém a pokol lett

“Rossz fajta segítséghez nyúltam. Ahelyett, hogy összeszedtem volna magam, még mélyebbre merültem a drogokban. Annak a segítségével akartam kiűzni a tudatalattimból a gondolatokat, de hát ez az, ami lehetetlen. Borzalmas volt akkoriban aludni, emiatt próbáltam minél több időt ébren tölteni. Azt meg sajnos nem lehet úgy, hogy nem nyomsz mellé valamit” – meséli a múltról… Tovább

Pritz Péter: Valahogy mindig jóban voltam a rocksztárokkal

Az első interjúját rögtön a Faith No More-ral készítette, a második közben otthagyta az arrogáns Dave Mustaine-t, de vitatkozott később egy jót Madonnával is. Hatalmas Pearl Jam, Red Hot Chili Peppers és Cult rajongó, Charles Bukowski magyar hangja, számtalan nagyszerű zenei témájú könyv fordítója és szerkesztője. A B-oldal fotókiállítás ötletgazdája, ahol huszonöt ismert magyar és… Tovább

Kőváry Péter: Örülök, hogy a ’90-es években voltam fiatal

Kőváry Péter, a Neo egykori tagja, tavaly indította útjára új projektjét, a Royal Rebelst. A csapat négyszámos bemutatkozó anyaga a Grungery szerzői közül többeknek is felkerült az év végi toplistájára, annak ellenére, hogy nem kifejezetten grunge-os a stílusuk. Bár a zene egyértelműen régivonalas rock and roll, az viszont a szűk egy éves működés után is… Tovább

Szakácsi Greg: Jézus volt az első igazi punk rocker

“Amit most mondok, azt biztos sokan félreértik majd. Tőlem persze mindenki azt ért félre, amit akar. Én ugyanaz az ember vagyok, aki mindig is voltam. Mindig is azt fogom tenni, amit akarok, úgy és azt mondom, ahogy és ami nekem tetszik. Jézussal és a Bibliával kapcsolatos dolgokba olvasgattam bele, és egyre jobban belemélyedtem a témába”… Tovább

1 2 3
A LAP TETEJÉRE