GRUNGERY

Seattle-Budapest Grunge Magazin | Alapítva: 2015-ben | Alapító: Pintér Miklós

Cserna-Szabó András: Csak Nirvana-pólót ne hordj itthon, kérlek!

A frissen megjelent, novemberi HammerWorld magazinban Cselőtei László egy érdekes, tartalmas interjút készített a kortárs magyar szépirodalom egyik legnevesebb alakjával, a József Attila- és Mészöly Miklós-díjas Cserna-Szabó Andrással. Az apropó a nyáron megjelent, Cserna-Szabó által szerkesztett „Stay Brutal – 21 metal dal – 21 írás a metalról” című kötet volt. A kétoldalas interjúból a HammerWorld magazin engedélyével közlünk egy rövid részletet.

Egészen idáig rólad sem tudhatták túl sokan, hogy ennyire sokat jelent neked a metal. Mikor és hogyan kezdődött nálad a fémzene iránti rajongás?

„Úgy 1987-88 táján kezdtek először landolni nálam a Beatrice, Pokolgép, Tormentor és CPg kazetták. Meg persze sok egyéb, ami metal és punk volt. Ekkor kb. 13-14 éves voltam.”

Kitől kaptad a muníciót?

„Szentesen születtem, ott is jártam suliba. Már az általánosban, de leginkább a gimiben terjedtek ezek az anyagok. Egymásnak másoltuk át ikerkazettás magnón. És volt a városban, az egyik panelház aljában egy maszek lemezbolt. A csávó Jugóból hozta a bakeliteket, aztán pénzért rávarrta kazettára. Egy 90 perces kazira két lemez ráfért. Kérdezte, mit akarsz, te meg mondtad, hogy Judast az egyik oldalra, Maident a másikra. Persze, egy-egy dal néha lemaradt a végéről!” (nevetünk)

Onnantól csak ezeket hallgattad?

„Mindig metálos voltam, de soha nem hallgattam kizárólag ezt a zenét. Szentesen például Zappa volt a király (nem Jimmy), lehetetlen volt nem hallgatni őt. Ma is imádom. Aztán pedig jöttek a kilencvenes évek és jött a grunge…”

Ahhoz hogyan viszonyultál?

„Utáltam. Most is utálom. A fiam most huszonhat éves. Amikor kamasz lett, mondtam neki, mindent lehet, semmibe sem szólok bele, csak Nirvana-pólót ne hordj itthon, kérlek!” (nevetünk)

Az egyetemi éveidet már Budapesten töltötted. Akkor még jobban kitárulkozott számodra a metal-világ?

„Nem igazán. A bölcsészkaron nemigen voltak rockrajongók, vagy lappangtak. És a műfaj is éppen mélypontra került. Azért a Metallica koncertjét elmentünk meghallgatni 1993-ban. De pénzünk persze nem volt, így az MTK pálya mellett, egy villamos- megálló tetejéről hallgattuk a zenét, és egyszer láttuk Kirk Hammettet, amikor kifutott a színpad legszélére. De abban az időben alapvetően mással voltam elfoglalva, mint a metal, és a metal is mással volt elfoglalva, nem velem!”

Mikro tértél vissza a durva muzsikákhoz?

„A 2000-es évek elején kezdtem el újra elővenni a kazettáimat, CD-imet. Aztán egy 2012-es bukaresti Slayer hangverseny után minden úgy kezdődött újra, mintha megint tizennégy éves lennék.”

(…)

___

(A sors iróniája, hogy a Cserna-Szabó Andrással készült beszélgetés pont egy Kurt Cobain-borítós újságban jelent meg – érdekes adalék a címlap és az In Utero megjelenésének harmincadik évfordulójára készült cikk mellé. A teljes interjú a HammerWorld magazin novemberi számában olvasható!)

Bővebben