Hatalmas szenzációnak szánták, óriási költségvetéssel, első ligás szereplőkkel dolgoztak – és a számításuk bejött. 2016 októberében robbant be a sorozatfüggők életébe az HBO brutális költségvetésű saját sorozata, a Westworld. Bármennyire is furcsának látszott a sci-fi, a western és a thriller műfaji keveredése, a széria hatalmas siker lett az egész világon. Aztán jött a második évad 2018 tavaszán, és ott folytatta, ahol az első, egy évvel korábban abbahagyta. Az alkotók emelték a tétet: az egy óra tizenöt perc (!) hosszúságú negyedik rész (S02E04) például a Westworldön kívüli világ mércéjével is minden idők egyik legjobb sorozat-epizódjaként értékelhető. A film zenéjéhez rögzített két, egyedi grunge-feldolgozás mellett ez az élmény inspirálta cikkünk megírását.
Westworld OST
A Westworld-háttér
Amihez JJ Abrams hozzányúl, az arannyá változik. Bármennyire is közhelyes ez a megállapítás, a producer napjaink sorozat- és filmgyártásra gyakorolt hatása korszakos erejűvé vált, a Westworldöt pedig már most nyugodtan oda lehet tenni a Lost/Fringe/Star Trek/Star Wars: The Force Awakens sikerszéria mellé. A látszólag csupán a gazdagok szórakoztatására, gyönyörű robot-nőkkel és robot-férfiakkal létrehozott vadnyugati környezet koncepciója nem volt új: a sztori alapjául Michael Crichton, Westworld (Feltámad a vadnyugat) című, 1976-os filmje szolgált. Crichton Magyarországon is különösen nagy népszerűségnek örvendett a kilencvenes években. Olyan könyvek és filmek szerzőjeként ismerhettük meg, mint az Androméda törzs, a Gömb, a Jurrasic Park, a Zaklatás vagy a Kongó. (Meg persze a Vészhelyzet, amit a George Clooney-rajongókon kívüli világ inkább könnyek nélkül, egyszerűen csak jól eső nosztalgiával emleget.)
Adott volt tehát egy kiváló alapsztori, amelyhez nagyszerű érzékkel nyúlt hozzá a forgatókönyvíró-házaspár, Jonathan Nolan és az alapból Harvard-diplomás jogász, Lisa Loy. Az alkotók a történet, a technikai megvalósítás és a látvány szempontjából is felismerték a továbblépés lehetőségét. A képi világ például lélegzetelállító lett: a véres drámák közeli, naturalista ábrázolását lenyűgöző légi felvételek hozzák egyensúlyba (az epizódok nagy részét valós helyszíneken, Kaliforniában és Utahban forgatták). Kezdettől fogva van egy jól eső, ismerős érzés a főszereplőkkel kapcsolatban, ami az Anthony Hopkins/Ed Harris/James Paul Marsden trió láttán persze nem meglepő. Az elsővonalas sztárok (főleg Harris), a hátukon viszik a produkciót, de a többi, kevésbé hype-olt szereplő, a King Of Californiában megismert Evan Rachel Wood (Dolores Abernathy), a zseniális Crash-ben még zseniálisabb Thandie Newton (Maeve Millay), vagy a Casino Royale-ban és a Quantum Of Solace-ben Felix Leitert alakító Jeffrey Wright (Bernard Lowe) is kivétel nélkül hatalmasat játszik.
Nolanék követték a jól bevált receptet: a történet szerves részévé kívánták tenni a zenei aláfestéseket. Grandiózus hangszerelésű, epikus művekhez méltó, klasszikus átiratokban gondolkodtak. A feladattal Ramin Djawadi, iráni-német származású zeneszerzőt bízták meg.
___
Ramin Djawadi
Djawadi – akinek a vezetékneve hallatán minden rendes Homeland-rajongónak összeugrik a gyomra –, olyan klasszikussá vált sorozatok zenéjét szerezte korábban, mint a Game of Thrones (Trónok Harca), vagy a Prison Break (A szökés). A komponista summa cum laude eredménnyel végzett a bostoni Barklee College of Music-on. A világhírű zeneintézet nevének olvasásakor nem csak a Dream Theater rajongó metal-fejek szisszenhetnek fel: John Petrrucci, John Myung és Mike Portnoy mellett többek között olyan csillagok, mint Diana Krall, John Mayer, Al Di Meola, Steve Vai és Brad Whitford (Aerosmith) is az iskola tanulója voltak. Djawadi tehetsége Hans Zimmer figyelmét is felkeltette, a zeneszerző-géniusz munkát ajánlott neki a Remote Control Productions nevű cégénél. Djawadi Los Angelesbe utazott, hogy Klaus Badelt (Gladiátor, A Karib-tenger kalózai, stb.) mellett dolgozhasson. Száznál is több filmzenét írt a pályafutása során.
Ramin Djawadi (forrás: IMDb)
___
Westworld – Black Hole Sun
A Black Hole Sun, a Soundgarden legismertebb szerzeménye, nem először csendült fel filmes projektben, bár az 1994-ben kiadott, Superunknown-lemezen debütáló dal licenszeléséhez nem mindig járulták hozzá a jogtulajdonosok. Így járt a Grammy-díjas St. Vincent is, aki a 2017 februárjában bemutatott XX című horror-antológiához szerette volna felhasználni a számot, de nem kapott rá engedélyt az illetékesektől. Szerencsésebb volt a Vampire Diaries című sorozat, ott a hatodik évad negyedik részében (S06E04) felcsendülhetett a Chris Cornell-szerzemény. Hogy a Westworldbe hogyan kerülhetett, arra talán a filmkészítők életkora adhat választ. Djawadi 1974-ben, Nolan 1976-ban született, azaz mindketten akkor jártak a zenei értelemben vett meghatározó éveik közepén, amikor a grunge zenekarok éppen átrajzolták a popkultúra világtérképét. Seattle hatása alól pedig ők sem tudták kivonni magukat.
Ramin Djawadi: Odajött hozzám [Jonathan Nolan] és azt mondta: „Szeretem ezt a Soundgarden-dalt, szeretnénk megszerezni a filmhez a jogait. Tudnál nekem írni egy zongora-verziót belőle?
Djawadi kellően intelligensnek bizonyult ahhoz, hogy ne akarjon túl sokat változtatni rajta: a német-iráni zeneszerző alternatívája nem több és nem is kevesebb, mint egy korrekt tisztelgés az eredeti dal előtt. A zeneszerző is tisztába volt azzal, hogy a Black Hole Sun úgy tökéletes, ahogy van, eszébe sem jutott oda nem illő megoldásokat választani. Inkább belehelyezkedett a film sztorijába és annak rendelte alá a végeredményt.
Ramin Djawadi: A zongora, ami ott állt a [filmbéli] szalonban, nagyszerű lehetőségnek tűnt arra, hogy kortárs dalokat játsszunk el rajta.
És hogy miért tud a Westworld-sztoriban organikus hatást kelteni a zongorás Djawadi-verzió? A válasz egyszerű: tudjuk, hogy a képeken csak egy ál-vadnyugatot látunk, az ál-zongorista is csak az ál-Black Hole Sunt játssza az ál-kocsma, ál-közönségének. Semmi sem valódi, a Black Hole Sunnak sem kell annak lennie. Alkotói szempontból is remek döntés volt a Soundgarden-szám beemelése: a nézők számára az ismerős dallamok megkönnyítik a néha szélsőségesen brutális, őrült robot-western hangulat befogadását, és persze némi generációs összekacsintásra is lehetőséget adnak. Chris Cornellnek sem önmagában, hanem a konkrét résznél mutatták meg a Westworld-változatot.
Chris Cornell: Tetszett Ramin Djawadi átirata. Tökéletesen passzolt a jelenet hangulatához és megmutatta azt a kettősséget, ami mindig is benne volt a dalban.
Az énekes, csakúgy, mint még sok millióan világon, a sorozat rajongója lett: foglalkoztatta őt a történet alakulása. Egy interjúban például arról mesélt, hogy mennyire kíváncsi arra, hogy mi minden rejtőzik még a történetben.
Westworld – Heart-Shaped Box
A második évad trailerében felcsendülő Nirvana-klasszikus, a Heart-Shaped Box – a Black Hole Sunnal ellentétben -, nem Jonathan Nolan konkrét kérésére került a filmbe. A rendező és felesége azzal fordultak Djawadihoz, hogy az In Uteróról válasszon egy dalt, a zeneszerző pedig a lemez legnagyobb slágerét választotta. Arról nem szóltak a hírek, hogy Djawadi ismerte-e korábban az In Uterót. Ha esetleg nem, el lehet képzelni, hogy micsoda megkönnyebbülést érezhetett a Serve the Servants, de főleg a Scentless Apprentice után, amikor felcsendültek a Heart-Shaped Box klasszikus, dúdolható dallamai.
Ramin Djawadi: Ez egy epikus dal, ennek megfelelő törődést érdemel. Tudtam, hogy valami teljesen mást kell csinálom, ezért igyekeztem [az átiratot] távol tartani a gitároktól. Fel kellett tennem magamnak a kérdést: „Oké, ez Nirvana, mi lehet ennek a dalnak a Westworld-változata?” Meg kellett találnom a módját, hogy epikussá tegyem, úgyhogy azt gondoltam: „Ha ezeket a hangokat és dallamokat a verzékben és a refrénekben nagyzenekarral játszanánk, az igazán figyelemreméltó lenne!”
És az is lett. Az átirat fokozatosan építkezik, a finom, puha zongorahangoktól a dal végére kiteljesedő, nagyzenekari drámáig. Kurt kezdőakkordjain, valamint az első verzén még zongorahangok vezetnek keresztül, hogy aztán egy magányos hegedű vegye át az énekdallamokat. A refrénben vaskos cselló-mélyek készítenek fel a következő verzére, hogy aztán rétegről rétegre szálljanak be a nagyzenekar hangszeresei. A monumentális előadás az utolsó refrénre, üstdobok segítségével éri el a film témájának és Kurt Cobain eredeti szerzeményének az őrületét.
Ramin Djawadi: Még szöveg nélkül, kizárólag a dallamok alapján is azonnal beazonosítható, hogy ez a Heart-Shaped Box. Hihetetlen, hogy nagyzenekari környezetben is mennyire könnyen felismerhető. Az eredeti dal lényege és feelingje – mind benne vannak.
Djawadi szerint az In Utero legismertebb szerzeménye nem más, mint Kurt Cobain dal- és zeneszerzői tehetségének ékes bizonyítéka.
Filmzenealbum
Az első évad filmzenealbuma, a Westworld: Season 1 (Music from the HBO® Series) 2016. december 5-én, a karácsonyi piacra időzítve jelent meg. Ramin Djawadi saját szerzeményei mellett számos feldolgozás – The Rolling Stones: Paint It Black (kiemelkedően jó lett!), The Cure: A Forest, The Animals: House of the Rising Sun, Amy Winehouse: Back to Black, Nine Inch Nails: Something I Can Never Have – szerepel rajta. A Westworld sikerének titka elsősorban abban a kifinomult zsenialitásban rejlik, ahogyan a készítők az idősíkokkal játszanak. Pont így van ez a sorozathoz felhasznált dalok eredetijeivel is: a House of the Risig Sun (1964) és a Back to Black (2006) között eltelt negyvenkét év nagyjából a Westworld-sztori időtartamát is átöleli.
Bár nem kétséges, hogy Ramin Djawadi szép munkát végzett a dalokkal, azért túl nagy kockázatot nem vállalt velük: biztosra ment a Black Hole Sunnal és a Heart-Shaped Box-szal is. Az igazi kihívás a Beyond The Wheel, a Tourette’s vagy a Milk It lehetne neki.
