SEATTLE | 17/08/2019 | 08:42

Seattle-Budapest Grunge Magazin

Ez csak rock n’ roll – Thunderpussy: Thunderpussy (2018)

Szerző:

Minden kétséget kizáróan Seattle legmenőbb csapata a kizárólag hölgyekből álló, 2013-ban alakult Thunderpussy. A bandát Mike McCready vette a szárnyai alá, neki köszönhetően talán többekhez fog eljutni a banda híre, mint egyébként. És ez így van jól: zenén és a kiálláson mindenesetre semmi nem fog múlni.

Thunderpussy – Thunderpussy (2018)

A Thunderpussy-sztori

“Mind a négyen csinálunk olyanokat, amik alapvetően férfi dolgok. Zenélünk, motorozunk, lányokkal randizunk. De nem azért tesszük ezeket, hogy bemutassunk a férfiak által dominált társadalomnak, vagy hogy előmozdítsuk a nők jogait. Azért tesszük, mert képesek vagyunk rá és mert akarjuk” – mondta egy interjúban Leah Julius, a banda basszusgitárosa.

Könnyű lenne ezen kijelentések után azt gondolni, hogy az olympiai Evergreen State College feminista diákjai mutathatták az utat a seattle-i Thunderpussy tagjai számára, de ez nem igaz. Ez nem egy feminista banda. A Thunderpussy név, meg hogy az első EP-t ‘Greatest Tits’-nek keresztelték el, mindennél többet elmond a hozzáállásukról. A rajongóikat – hogy is máshogy, mint – ‘Pussiez’-nak szólítják. A négyes egyébként utálja, ha a tagok hölgyekhez való vonzódásáról (az arány 100%) vagy a világlátásukról értekeznek a lemezkritikákban, úgyhogy gyorsan le is zárom ezt a témát, nehogy engem is elérjen a haragjuk. Sokkal fontosabb az, ahogyan Whitney Petty gitáros definiálta magukat – Mick Jaggert idézve – egy Seattle Timesnak adott interjú végén: “Ez csak rock n’ roll!”

És érteni is vélem, hogy miért is inkább azt szeretnék, ha a zenéjük állna a középpontban: minden okuk rá, hogy a bandájukra és a lemezre büszkék legyenek. Tényleg kiváló, multi-instrumentalista zenészekről van itt szó: az egyik alapítótag, Whitney Petty például azután váltott végleg gitárra, miután kiszállt a The Grizzled Mighty-ból, ahol éppenséggel dobolt. Érdekes módon Leah Julius is dobolt mielőtt basszusgitározott volna: ő meg a Sundries nevű klasszikus rockfeldolgozásokat játszó zenekart erősítette korábban.

A lemez

Nem tudom, hogy mikor jutott volna el hozzánk a zenekar, ha Mike McCready – az ötödik ‘pussy’ – nem vette volna (kiadói) szárnyai alá őket 2015-ben. A Pearl Jam gitárosa a Sasquatch! Music Festivalon látta a lányokat először és azonnal beleszeretett a bandába (aki pedig olvasta a Chris Hanzsek-interjút, tudja, hogy mi vagy inkább ki is az a ‘sasquatch’). Mike-nak jó szeme és füle volt: a Thunderpussy zenéje korosztályoktól függetlenül is működik, erre pedig kiváló példa a lányom, aki amellett, hogy egyszerűen csak “villámpuncinak” hívja őket, imádja a zenekart. Főleg a McCready vendégszereplésével felvett, bődületesen nagy slágert, a ’70-es évekre emlékeztető monstrumot, a Velvet Noose-t.

Merthogy abban minden benne van, amiért rajongani lehet a rockzenéért: Led Zeppelin-hatású sodrás, gigantikus refrén, óriási gitárszólók (kettő is!) és a leküzdhetetlen vágy, hogy együtt énekeld a lányokkal a dalt. Vagy megnézd ezt a videót: a seattle-i Neumos klubban felvett koncertből összevágott képanyagban több energia és élet van, mint az MTV Rocks nevű zenecsatorna egész heti kínálatában. Nem meglepő, hogy a Velvet Noose-ra a filmipar is lecsapott: a Jessica Chastain, Kevin Costner és Idris Elba főszereplésével forgatott Molly’s Game című sorozat producere úgy érezte, hogy nem teljes a sorozat a dal nélkül.

A lemez érdekes elegye a zabolátlan punk hozzáállásnak és az ősrockos himnikusságnak: Molly Sides énekesnőre ugyanúgy hatással lehetett Nancy Wilson a Heartból, mint Kathleen Hannah a Bikini Killből. A sok-sok nagyon szerethető, de lássuk be, leginkább egy felsős kamaszfiú cérnavékony hangján megszólaló, ’80-as, ’90-es évekbeli seattle-i környéki punk énekesnőhöz képest Molly igazi rock hang. Nem mintha csak belőlük állna a színtér: Kim Virant kiválóságához például nem férhet kétség, de Mollyban összahasonlíthatatlanul több az energia, az erő és a lendület, mint Mike McCready másik pártfogoltjában (a régi gyerekkori barát és zenésztárs, Chris Friel feleségében). Megkockáztatom, hogy Mia Zapata óta nem hallottunk ilyen erőteljes énekesnőt Seattle-ből, mint Molly Sides!

Jó még a Speed Queen, a Badlands, na meg a Fever, azzal a végletig torzított, wah-pedálos szólóval. Mike McCready még feltűnik a The Cloud című, kicsit amerikai folklór vonalon íródott dalban is. Hirtelen nem is tudom eldönteni, hogy az aranyásók vagy a szesztilalom ideje elevenedik meg jobban a dal elején, de nagyon hangulatos, kellemes szerzeményről van szó, ami a slágerlistákat ugyan nem fogja ostromolni, de egy amerikai tematikus rádióadó lejátszási listáján simán el tudnám képzelni. A dalvégi megőrülés pedig akár jelenkori Pearl Jam is lehetne.

Összegzés

A Thunderpussy minden olyan állítást vagy prekoncepciót megcáfol, ami arról szól, hogy a rockzene nem nőknek való, játsszák azt csak férfiak. Baromság! A zenekar tavaly pont aznap lépett fel a Szigeten, amikor egy Pearl Jam koncerten volt jelenésem. Elmondhatatlanul sajnálom, hogy lemaradtam róluk. És a lemezt hallgatva mindenki más is sajnálhatja.

___

Thunderpussy: Thunderpussy

Megjelenés: 2018. május 25.
Kiadja: Monkeywrench Records

Thunderpussy:

Molly Sides – ének, teremin
Whitney Petty – gitár, vokál, harmonika
Leah Julius – basszusgitár, vokál
Ruby Dunphy – dob, percussion, vibrafon

Közreműködik:

Mike McCready – gitár (Velvet Noose, The Cloud)
Josh Evans – mellotron (The Cloud), stylophone és Fender Rhodes (Pick It Up)
Graig Markel – acid eagle zajok (Thunderpussy)
Jordan Volker – hegedű (Torpedo Love)
Brianna Atwell – brácsa (Torpedo Love)
Alex Ho – cselló (Torpedo Love)

Tracklist:

  1. Speed Queen
  2. Badlands
  3. Fever
  4. Torpedo Love
  5. Velvet Noose
  6. Gentle Frame
  7. All In
  8. The Cloud
  9. Pick It Up
  10. Utero Tango
  11. Thunderpussy
  12. Young and Pure

___

További kedvcsinálónak pedig itt van a Thunderpussy ötdalos (Velvet Noose, Gentle Frame, Utero Tango, Torpedo Love, Somebody To Love), élő KEXP-rádiós fellépése.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

*

Legutolsó Lemez

A LAP TETEJÉRE