1994 január. Kurt Cobain és Courtney Love Seattle-be költözik a Lake Washington Boulevard 171. szám alá, a város legelőkelőbb negyedébe. A szétesés határán álló Nirvana februártól az In Utero európai turnéjára utazik. Az utolsó négy hónap szomorú története sok-sok interjúrészlettel és a helyszínen készített fotóinkkal: a Kurt Cobain nyomában című sorozatunk ötödik epizódja következik.
Kurt Cobain (Fotó: Jeff Kravitz, Filmmagic)
Végre otthon, végre egy otthon
Az olympiai, Pear Street-i albérlet elvesztése után, Kurt gyakorlatilag örökre stabil otthon nélkül maradt. Ha éppen nem turnén volt, hotelekben szállt meg, vagy barátoknál húzta meg magát. Számos, olcsó, seattle-i motelben megfordult az évek során, mindig álnéven jelentkezett be és készpénzzel fizetett. Gyakori vendége volt a Seattle Inn-nek, a Crestnek, a Close-Innek, az A-1-nak és a Marco Polónak is. Mikor Courtney Love teherbe esett, egy két hálószobás lakást béreltek Los Angelesben, a North Spaulding 448. szám alatt, de beköltésük után nem sokkal inkább áthurcolkodtak egy Holiday Innbe.
Döbbenetes belegondolni: 1990 júliusától kezdve, három és fél éven keresztül, Kurt Cobainnek, a világ legnépszerűbb zenészének valójában nem volt hova hazamennie. Ráadásul pont arról a három és fél évről van szó, ami alatt szinte minden megtörtént, ami a Nirvana mainstream sikeréhez vezetett: a Nevermind után kijött a kiadatlan dalokat és feldolgozásokat tartalmazó, amúgy zseniális Incesticide, majd az In Utero, de az MTV Unplugged számára is rögzítésre került az azóta klasszikussá vált anyag.
Sok-sok motelben töltött éjszaka után, 1994. január 19-én Kurt, Courtney és a kis Frances végleg Seattle-be költözött. Új otthonuk a város legdrágább és legelőkelőbb negyedében, a Washington-tó (Lake Washington) feletti domboldalon, egy csodás, hatalmas fákkal körülvett, zöld területen állt egy aprócska tisztás, a Viretta Park mellett. A Lake Washington lélegzetelállítóan gyönyörű: három és félszer nagyobb a Velencei tónál azzal a különbséggel, hogy a hegyekből lezúduló patakok kristálytiszta vize miatt inkább emlékeztet a mélykék Adriai-tengerre, mint egy iszapos édesvízi tóra. Hatalmas, több kilométer hosszú hidak szelik keresztül, és kötik össze Seattle-t King megye (King County) többi részével. A vitorlások hétvégenként ezresével lepik el a kiterjedt vízfelületet.
A Lake Washington Boulevard 171., azaz Kurt Cobainék háza 1994-ben. A háttérben a Washington-tó látható. (Forrás: performingsongwriter.com)
A házat egy Elbert F. Blain nevű úriember építette 1902-ben, aki Charles L. Danny mellett a róluk elnevezett Danny-Blain Land Company nevű, ingatlanfejlesztő cég tulajdonosa volt, és akit a mai napig is „Seattle Parkrendszerének atyjaként” emlegetnek. (Blain a parkbiztosok igazgatótanácsának tagja volt, Danny pedig számos üzleti érdekeltsége mellett polgári aktivistaként civil szervezetekben dolgozott. Charles Danny, Seattle alapítójának, Arthur Armstrong Dannynek a fia.) A környéket is róluk nevezték el: Kurték háza a Danny-Blain negyedben állt.
Az ingatlan hatalmas volt: a háromszintes, 724 négyzetméter alapterületű házban az alsó szintet a nappali, a konyha és az étkező mellett, egy könyvtárszoba foglalta el. Az első emeleten Francis szobája, két vendégszoba valamint egy hatalmas, fürdőszobás lakosztály állt, gyönyörű kilátással a Lake Washingtonra. Az efeletti tetőtér valójában egyetlen, fűtetlen padlásszoba volt. A házban összesen öt kandallónak jutott hely. A birtok hátsó részében egy különálló épület állt, amely egy üvegháznak és alatta egy garázsnak adott helyet. Kurték 1.130.000 dollárt fizettek a házért, amihez 1.000.000 dollár hitelt vettek fel a Chase Manhattan banktól. A havi részletek 7000 dollárra rúgtak, plusz évi 10.000 dollár adót is be kellett fizetniük a ház után.
A környéken csupa gazdag, előkelő család lakott. A Viretta Park túloldalán – tulajdonképpen a Cobain-család szomszédjaként – például Howard Schultz, Starbucks-tulajdonos villája állt. Kurték egyáltalán nem illettek ide, ahogyan a tőlük pár háztömbre lakó Peter Buck, R.E.M. gitáros sem. Ahogyan Cobain, úgy Buck nem volt tősgyökeres seattle-i: miután feleségül vette a legendás Crocodile Café alapítóját, Stephanie Dorgant, a klub tulajdonosává vált, és 2006-os válásukig aktívan részt vett a hely működtetésében. A Crocodile 2007 év végén váratlanul bezárt, és csak 2009 tavaszán, egy alapos felújítás után nyitotta meg újra a kapuit. Az új tulajdonosok között – pár helyi üzletember és zenész mellett – ott találjuk Susan Silvert, a Soundgarden és az Alice in Chains menedzserét, valamint férjét, a Chains-dobos Sean Kinneyt is. A Crocodile-ban szinte minden fontos helyi zenekar fellépett a kilencvenes évek elején: többek között a Pearl Jam, a Mad Season, a Mudhoney, a Tad, a Love Battery, a Posies, de olyanok „kívülállók” is, mint Yoko Ono, a Green Day vagy a Beastie Boys. És persze 1992. október 4-én a Nirvana is.
Larry Reid, a U-Men menedzsere: Emlékszem, amikor a Nirvana és a Mudhoney felléptek a Crocodile-ba. Az volt az egyetlen alkalom, amikor Kurtöt boldognak láttam. Egy hatalmas vigyor volt az arcán. Néhányszor beugrott a tömegbe, bodysurfölt – mindez azután történt már, hogy híressé vált.
Az In Utero turné előtti napok
1994 január eleje volt tehát, Kurték Seattle-be költöztek, az In Utero európai turnéja pedig február 4-én indult el. Cobain úgy döntött, hogy a rendelkezésére álló, valamivel kevesebb, mint egy hónapot pihenéssel és drogozással tölti. Társnak legjobb barátját, Dylan Carlsont szemelte ki. Több szempontból is szüksége volt rá: egyrészt Dylan azon kevesek egyike volt, akiket szívesen látott a Lake Washington-i házukban, másrészt ő szállította a kábítószert, emiatt pedig – másokkal ellentétben – Courtney sem tudta és akarta őt kitiltani onnan. Mivel Kurt és Cortney is próbálta eltitkolni a kábítószer-fogyasztását a másik előtt, ezért gyakran előfordult, hogy egyszerre hívták fel Dylant anyagért: míg az egyikükkel beszélt az egyik szobában, a másik a vonalban várakozott, mit sem tudva arról, hogy Carlson éppen a házastárs rendelését veszi fel éppen.
1994-re Frances dadusa, Cali DeWitt is rászokott a kokainra. Cali szinte családtagnak számított, emiatt még mindig fizették, de kislányukat egyre többször bízták rá másra. A bevásárlásokat még mindig ő intézte: Kurtnek általában mirelit mini pizzákat, Courtneynak Marie Callender pitéket vett. Amikor a házaspár ugrott le a közértbe – el tudja azt valaki képzelni, hogy Cobain és Love tolják maguk előtt a bevásárlókocsit? -, akkor nagyon elveszettnek tűntek. Azon a januáron Larry Reid épp mögöttük sétált a Roger Thriftway fűszerboltban.
Larry Reid: Mindenfélét bedobáltak a kosarukba, de teljesen esetlegesen, fogalmuk sem volt, mit vesznek. Fura volt: vettek ételízesítőt, ketchupot, ilyesmiket. Mintha valaki hirtelen megvakulna, és az üzletben csak úgy, mindenfélét bedobálna a kosarába.
Kurt drogfogyasztása egyre nagyobb méreteket öltött. Courtneytől való félelmében Kurt megbeszélte a beszállítóival, hogy a bokrok között rejtik el az anyagot. Ha nem volt heroin, mindent beszedett vagy felszívott, amit csak talált. Kurt a zenekar tagjaival és Courtneyvel és szembe ment, amikor visszautasította a Lollapalooza fesztivál felkérését. Elege volt, nem akart turnézni, Love eközben a meg nem keresett pénzt látta döntése mögött: a ház törlesztőrészletei és a jövőbeli anyagi biztonságuk miatt aggódott.
Wendy, Kurt anyja, tíz év viharos házasság után elvált a gyakran brutális Pat O’Connortól. Cobain nem csak riválist látott anyja férjében, de szívből utálta is őt, úgyhogy kifejezetten örült a dolgok alakulásának. A jó mellett szinte azonnal megjelent a rossz is. Nagymamája, Iris, szívpanaszai miatt egy seattle-i kórházba került. A baj nagy volt, Kurt rohant, hogy meglátogassa örök támaszát. Órákig ült Iris ágya mellett, és bármennyire is nem akarta, beszélnie kellett apjával. Az egyaránt rémült apa és fia a telefonbeszélgetés végére, hosszú évek után újra egymásra talált.
Cali DeWitt, Frances dadusa: azóta jó útra tért (Forrás: hypbeast.com)
You Know You’re Right
Január utolsó hetében a Nirvana bevonult a seattle-i Robert Lang stúdióba, hogy pár új dalt rögzítsen. Kurtöt azonban hiába hívták, nem vette fel a telefont, csak a harmadik napon jelent meg. Krist Novoselic és Dave Grohl a rendelkezésre álló időben a dobos ötletein dolgozott (többet ezek közül Grohl a Foo Fighters-szel fejezett be a későbbiekben).
A munka intenzíven zajlott: tizenegy (!) dal alapjait rögzítették a nap folyamán, köztük a Skid-marks és a Butterfly munkacímű dalokét, valamint az egyetlen, szöveggel és énekdallammal rendelkező számot, a You Know You’re Rightot. Utóbbi még On The Mountain címmel, az 1993. október 23-i, chicagói koncerten hangzott el először – és utoljára is egyben. Nem túlzás azt állítani: az utolsóként rögzítésre került szám, a Nirvana-életmű egyik legjobbja, a szövege pedig különösen súlyos lett: „Olyan melegséget és nyugalmat érzek belül, nem kell bújkálnom tovább, beszélgessünk valaki másról!”
Adam Kasper, producer: Volt egy daluk, ami készen állt arra, hogy felvegyük, néhány szövegrészletet kell csak befejezni. Ez volt a You Know You’re Right. A stúdióban minden rendelkezésre állt, erősítők, gitárok, dobok. Cobain megérkezett, és elkezdtünk dolgozni a dalon. Nem adott semmilyen instrukciót a hangzással kapcsolatban. A fejében már tejesen összeállt a szám, Kristnek és Dave-nek csak be kellett szállnia. Amikor az énektémák jöttek, készítettünk pár verziót, visszahallgattuk őket, megnyomtuk és kicsit kibővítettük néhány ponton őket. Lenyűgözött Cobain nyers tehetsége. Teljesen önállóan működött, amit dalírás és előadás címén hallasz, az a valóság volt. Sok tehetséges emberrel dolgoztam, de csak kevés volt képes arra, hogy felkapjon egy mikrofont és azonnal valami tökéletes dolgot hozzon létre. Ezt a dalt teljes egészében Cobain hozta. Megpróbáltuk a lehető legjobb verziót elkészíteni. Nem volt semmiféle beszélgetés egy következő lemezről, vagy üzleti dolgokról. Tisztában voltam a dolgokkal… szóval nem emlékszem konkrét időpontfoglalásról. De egészen biztosan beszélgettünk arról, hogy amikor visszatérnek Európából, eljönnek hozzánk további felvételeket készíteni.
Adam Kasper jól emlékezett: Kurt annyira jól érezte magát a felvételek alatt, hogy azt mondta Robert Langnek, hogy miután visszatértek a turnéról, hosszabb időre kibérelné a stúdióját. A gyorsan száguldó érzelmi hullámvasúton most éppen a jó pillanatait élte, kifejezetten optimista hangulatba került: annyira fel volt dobva az eredményektől, hogy akár még egy újabb Nirvana-lemez elkészítésének lehetősége is megfordulhatott a fejében. Kurt másnap hosszan beszélgetett apjával telefonon. Ki tudja, mikor folytathattak utoljára olyan meghitt, valódi apa-fia beszélgetést, mint akkor.
Párizs, Canal+
A Nirvana európai körútja Franciaországból indult, de nem egy hagyományos koncerttel, hanem a Canal+ tévécsatorna egyik varietéshow-jának (!) aprócska színpadán előadott rövid performansszal.
1994. február 4-én, halszálkás öltönynadrágokban és mellényekben, fehér ingben, nyakkendőben három dalt adott elő élő adásban a zenekar: a Rape Me-t, a Pennyroyal Tee-t és a Drain You-t. A Drain You igazán különlegesre sikerült: mivel a turnéra természetesen Pat Smear is a zenekarral tartott, így Kurt megtehette, hogy váratlanul letegye a gitárját, és a dal közepi kiállástól csak az énekkel foglalkozzon. Nincsenek pontos információim arról, hogy hányszor fordult elő a Nirvana történetében, hogy nem lógott gitár Kurt nyakában, csupán a mikrofonállványba kapaszkodott és énekelt, de valószínűleg nem sokszor! (A videón 02:11-nél vágja földhöz a gitárját és válik „kizárólag” énekessé).
A francia fővárosban egy fotózáson is részt vett a csapat. Bár Cobain kifejezetten utálta az ilyesmit, most ő kérte meg egyik barátját, Youri Lenquette-et, hogy lőjön pár képet róluk. Lenquette ekkor készítette a híres sorozatot, aminek egyik fotóján Kurt egy pisztolyt tart a fejéhez egy másikon pedig beveszi a szájába.
Róma előtt
A turné Párizs után a portugáliai Cascaisban, majd Madridban folytatódott. Harmincnyolc fellépés volt meghirdetve, és még csupán a harmadiknál jártak, de a frontembernek már elege volt az egészből, a turné elhalasztását pedzegette. Cobain azt az információt kapta, hogy csak abban az esetben úsznák meg a kártérítést, ha betegségre hivatkozva mondaná le a hátralévő koncerteket. Kurtnek reményt adott a válasz.
Shelli Novoselic, Krist felesége zavartnak, szomorúnak és „olyan elhasználtnak” írta le Kurtöt. Seattle-ben könnyen jutott kábítószerhez, de az európai határátlépések miatt most a letartóztatástól rettegve, nem mert drogot tartani magánál. Londonból, egy meglehetősen liberális orvos írt fel neki receptre gyógyszert, ami aztán a lehető leggyorsabban, légipostával érkezett meg hozzá.
A turné első felében, az Ibériai-félszigeten (Cascais, Madrid, Barcelona), majd Franciaországban a Buzzcocks, Svájcban a Les Thugs, míg Olaszországban a Melvins volt a Nirvana előzenekara. Február 24-én és 25-én két koncert követte egymást Milánóban, a PalaSharpban. A második éjszakán Kurt besokallt. Felkereste Krist Novoselic-et, hogy le akarja mondani a hátralévő bulikat. Kurt a gyomrára panaszkodott, de Krist tudta, hogy valami magánéletbeli probléma is gyötri a frontembert. Másnap még felléptek Szlovéniában: Kurt tisztában volt azzal, hogy Kristnek milyen fontos a buli, számos rokona, hozzátartozója tartott Horvátországból Ljubljanába, hogy megnézze a Nirvanát és találkozzon Novoselic-kel.
Krist Novoselic: Miattam tartott ki, de azt hiszem, már döntött.
Az utolsó koncert
A Nirvana Münchenbe utazott. Kurt előleget kért a napi díjából. Mindenki tudta, hogy mire kell neki a pénz. Aki aznap látta, kivétel nélkül kétségbeesettnek írta le őt. A koncert kezdete előtt Kurt felhívta Courtneyt, és ahogyan az utóbbi időben mindig, most is nagyon csúnyán összevesztek.
Mark Deutrom, a Melvins basszusgitárosa: Az In Utero turnén a Melvinsben játszottam. Zűrzavaros környezet vette körül a Nirvanát. Olyan emberek felől, akik ugyanabból a kisvárosból jöttek és látszólag nagyon-nagyon jól ismerik egymást – Kurtnek azzal a „szeretlek benneteket srácok” dolgával – meglepően kevés szeretetet éreztem az irányukból. Amikor a Rush-sal játszottunk párszor, a Rush tagjai barátságosabbak voltak velünk. Trent Reznor is barátságosabb volt. Gene Simmons úgy viselkedett, mint egy furcsa nagybácsi, de minden nap bejött az öltözőnkbe, és megkérdezte: „Tehetek valamit értetek, srácok?” Van egy csomó történetem az utolsó koncertről. A beállás alatt Kurt a földhöz vágta a gitárját, és azt mondta: „Ez az utolsó kibaszott koncertünk!” Volt egy catering rész, egy csomó telefonnal. Mindenki ott ücsörgött és hallgatta, ahogy Kurt telefonál, és az összes létező káromkodást használva, üvöltözik Courtneyval.
Kurt végignézte a Melvins buliját, majd bement a régi barátokhoz az öltözőbe. Kurt Buzz Osborne-ra zúdította a bánatát. Azt mondta neki, hogy fel akarja oszlatni a bandát, el akart válni Courtey Love-tól. Az életét szólóban akarta folytatni – minden területen.
Buzz Osborne: Utoljára akkor beszéltem Kurttel, amikor Münchenben voltunk. Közvetlenül azután, hogy üvöltöztek a feleségével. Már korábban is mondtam neki, de most újra csak elismételtem: „Azt gondolom, hogy oda kellene adnod neki mindent, és elfutni, de úgy, mintha az életed múlna rajta. Innentől kezdve írj rá alá neki mindent, és hagyd őt elmenni. Ha pénzre van szükséged, indulj el egy kibaszott szólóturnéra, játssz akusztikus gitáron, egyszerűen csak érezd jól magad!” Úgy érezte magát, mint aki csapdába esett. Nyomasztotta őt [Courtney]. Ki akart szállni ebből az egészből. De túl sok szarsággal kellett megküzdenie, hogy kiszállhasson. Aztán amikor felment a színpadra, így szólt: „Szólóban kellene ezt csinálnom.” Szóval emiatt mondta azt. Soha többé nem beszéltem vele. Törölték a turné hátralévő részét.
A Nirvana aznap este hetven percet játszott. Az utolsó két dal – teljesen váratlanul – két Cars-feldolgozás, a My Best Friend’s Girl és a Moving in Stereo volt. Az utolsó két dal, amit a Nirvana koncerten eljátszott. Amikor Kurt lement a színpadról odalépett ügynökéhez, Don Mullerhez, és közölte vele, hogy ennyi volt, lemondja a további fellépéseket. Másnap felkeresett egy orvost, aki megírta neki az igazolást: két hónapnyi szünetet javasolt. Krist biztos volt benne, hogy a betegség csak megjátszott. Sokkal inkább kiégettnek érezte barátját. A stáb tagjai visszatértek Seattle-be és biztosak voltak benne, hogy március 22-én folytatni tudják majd a turnét. Kurt pedig Rómába repült, hogy találkozzon Courtneyvel és Francisszel.
Halál Rómában
Kurt nem csak a huszonhetedik születésnapját (1994. február 20.) töltötte úton, de a házassági évfordulójukat (1994. február 24.) sem tudták megünnepelni Courtneyval: a nő Londonban tartózkodott, hogy a Hole lemezről meséljen a sajtó munkatársainak, a Nirvana pedig Milánóban játszott aznap este. Találkozásukat Rómába szervezték meg, ahova március 3-án érkezett meg az énekes Pat Smearrel. Miután bejelentkeztek az ötcsillagos Hotel Excelsiorba, a napot a város nevezetességeinek feltérképezésével és ajándékvásárlással töltötték. Kurt szeretett volna valami igazán egyedi ajándékkal kedveskedni Love-nak: egy csokor vörös rózsát, egy rózsafüzért a Vatikánból és egy gyémántfülbevalóval várta őt.
Courtney Love: Elment a Vatikánba és gyertyadarabokat lopott, nagyokat. Még a Colosseumból is letört nekem egy darabot.
Courtney és Francis sokkal később érkezett, mint várták. A család, a dadusok és Smear egymás nyakába borultak és pezsgővel koccintottak. Egyedül Kurt nem ivott. Mikor a házaspár végre kettesben maradt, Kurt szerelmeskedni akart, azonban Courtney a fáradtságtól, a szervezetében munkálkodó Rohypnoltól elaludt. Amikor másnap hajnalban felébredt, Kurtöt a padlón találta, az egyik orrlyukából vér szivárgott. Jobb kezében egy köteg bankjegyet, jéghideg bal kezében egy háromoldalas levelet talált. A nő sokszor látta már férjét a drogoktól halálközeli állapotban, de ez most más volt.
Love azonnal tárcsázta a recepciót. Két üres levél Rohypnolt talált Kurt teste mellett, úgy hatvan darabot vehetett be a Válimunál tízszer erősebb gyógyszerből. A szirénázó rohammentő az Umberto I kórházba robogott Cobainnel. Kimosták a gyomrát, gyenge pulzust lehetett csupán tapintani. Kurt kómában volt, az orvosok pedig azt mondták, hogy a továbbiakban minden a szerencsén múlik: az is lehet, hogy minden utóhatás nélkül magához tér, de a maradandó agykárosodás mellett, a halál is ugyanolyan eséllyel bekövetkezhetett volna. Courtney taxiba ült és a Vatikánba vitette magát. Kurtért imádkozott.
A CNN adását megszakítva bemondta, hogy Kurt Cobain elhunyt. Krist és Shell Novoselic azonnal felhívta a Gold Mountaint, John Silva menedzser irodáját, ahol megerősítették a CNN értesülését. Később kiderült, hogy a téves információ David Geffen kiadómogul irodájából érkezett, ahol egy Courtney Love imitátor üzenetet hagyott Geffennek arról, hogy Kurt elhunyt.
Dale Crover, a Melvins dobosa: Kurt azt mondta, hogy törlik a hátralevő koncerteket, a gyomorbántalmai miatt. Mi még mindig Európában voltunk a Melvinsszel, amikor bemondták, hogy Kurt túladagolta magát. Balesetnek mondták. Bevett egy csomó pirulát.
Még a zenekar tagjainak és a barátoknak sem mondták el, hogy a frontember szándékosan adagolta túl magát. Nem a véletlen műve volt, hanem egy szándékos öngyilkossági kísérlet. Kurt húsz óra elteltével tért magához. Csövek lógtak ki a szájából, nem tudott beszélni, ezért Courtney papírt és ceruzát adott neki. „Baszd meg. Szedd ki ezeket a csöveket az orromból!” – írta a cetlire. Amikor végre beszélni tudott, eperturmixért fohászkodott. A másnapi sajtótájékoztatón Dr. Osvaldo Galletta végre elmondta mi történt valójában.
Dr. Osvaldo Galletta: Kurt Cobain állapota egyértelműen és jelentősen javul. Tegnap kómában, légzőszervi összeomlás állapotában vitték át a római amerikai kórházba. Ma magához tért farmakológiai kómájából, amelyet nem narkotikumok, hanem az alkohol és a nyugtatók együttes hatása okozott, mely utóbbit az orvosa írta fel a számára.
Dave Grohl: Valaki felhívott, hogy [Kurt] meghalt Rómában, és ez kibaszottul kiakasztott engem. Teljesen megőrültem, siránkozni kezdtem. Ahogyan nem tudod elképzelni, hogy egy kapcsolatodnak vége szakad, úgy nem tudsz elképzelni egy valódi tragédiát sem az életedben. Húsz perccel később valaki megint felhívott és azt mondta, hogy „Valójában, nem, [Kurt] nem halott, él!” Milyen furcsa. Ez volt a legboldogabb pillanat az életemben. Amikor hazajött, felhívtam őt. Megpróbáltuk kerülni a témát, arról beszélgettünk, hogy kellene venni kismotorokat vagy valami ilyesmi, majd azt mondtam neki: „Nézd, ember, én tényleg nagyon megijedtem.” Azt válaszolta: „Tudom, és nagyon sajnálom. Csak egy baleset volt.” Megpróbáltam elmondani neki, hogy mennyire törődni akarok vele, de ez nem volt elég.
Dale Crover: A koncerteket új időpontra tették át. Reklámok mentek a televízióban róla. Az MTV-n! Plakátokat is láttunk az új dátumokról. És ez elgondolkodtatott. Ez igazán furcsa. Azok a koncertek máris át lettek szervezve új időpontokra éppen csak azután, hogy ez a srác megpróbálta megölni magát? Mi a kibaszott picsa történik itt?
Újra Seattle-ben
Kurt március 8-án hagyta el a kórházat és hazarepült Seattle-be. A gépből tolószékben hozták őt ki, szörnyű állapotban volt. A történtek után Love abban bízott, hogy Kurt most majd talán észhez tér, de pont az ellenkezője történt: férje még inkább elmerült a drogok világában, ezért a nő úgy döntött, hogy mindannyiuk számára megtiltja a drogozást a Lake Washington-i házban. Kurt válasza nem késett: elhagyta a luxusotthonukat, és bejelentkezett napi 18 dollárért a lepusztult Marco Polo Motelbe, az Aurora Avenue-n.
Kurt menekült otthonról. Az ideje nagy részét vagy a kedvenc éttermében, a Taco Time-ban, vagy új dealerénél, Caitlin Moore-nál töltötte, mert Moore megengedte, hogy nála lője be magát. Szintén sokszor ücsörgöt és múlatta az időt magazinokat olvasva Cali barátnőjénél, Jennifer Adamsonnál. Kurtöt nem érdekelte a mértékletesség: míg a heroinisták odafigyelnek arra, hogy mennyit adnak be maguknak, őt egyáltalán nem érdekelte a mennyiség. Ha belehal, hát belehal a dologba.
Jennifer Adamson: Megdöbbentő volt, hogy egy ilyen kis ember mennyit bír ki. Egyszerűen nem tehettél eleget a fecskendőjébe.
Március harmadik hetére Kurt teljesen megváltozott. Courtney Love és a menedzsment úgy döntöttek, hogy ez így nem mehet tovább, ha kell, kényszeríteni fogják a drogelvonós kezelésre. Danny Goldberg felkereste a Step rehabilitációs intézet egyik orvosát, Dr. Steven Chatoffot, de a nagy közös megbeszélés, Krist „árulása” miatt meghiúsult. A basszusgitáros nem érezte korrektnek, hogy „rárontanak” Kurtre, emiatt elmondta neki, hogy egy nagy közös megbeszélésre készülnek vele.
„Ki a fasznak képzelitek magatokat?”
Március 25-én egy újabb találkozót szerveztek meg titokban, de ezúttal már egy másik tanácsadóval, David Burr-rel. Courtney kiszúrta Kurt autóinak kerekeit, hogy ne tudjon elmenni otthonról. A találkozó meglepte a frontembert. Kurt és Dylan éppen akkor voltak túl az első reggeli adagon.
Dylan Carlson, Kurt barátja: Kurt és én egész éjjel buliztunk. Mindketten épp akkor ébredtünk fel, megejtettünk pár ébresztőlövést, és ahogy lementünk, ott találtunk egy tengernyi embert, akik azért jöttek, hogy megütközzenek vele.
A „tengernyi ember” Courtney Love-ot, Danny Goldberget, John Silvát és Janet Billiget a Gold Mountaintől, Mark Katest és Gary Garshet a lemezkiadótól, Pat Smeart, Calit és David Burrt jelentette. Wendy, Kurt anyja csak azért nem volt jelen, mert ő vigyázott Francisre, Aberdeenben. Amikor Kurt meglátta a csődületet, mérgében hozzávágott egy kukát Dylanhez, mert azt hitte, hogy az ő keze is benne volt a dologban.
Mindenki kifejtette hogy szerinte Kurtnek miért kellene felhagynia a drogokkal, majd a mondandójukat egy-egy fenyegetéssel fejezték be:
- Goldberg, Silva és Billig azt mondták, hogy nem dolgozna vele többé;
- Gersh a Geffentől való kirúgással fenyegette a Nirvanát;
- Smear szerint fel fog oszlani a Nirvana;
- Love pedig kijelentette, hogy el fog válni tőle.
Bár David Burr azt mondta, hogy bátran konfrontálódjanak Cobainnel, csak nagyon kevesen voltak erre képesek.
Danny Goldberg: Mindenki annyira tartott Kurttől. Olyan aurája volt, hogy még én magam is úgy éreztem, mintha tojáshéjakon sétálnék, és nem akartam rosszat mondani. Olyan erőteljes volt, annyi energia áradt belőle, hogy a többiek tiszteletük jeléül, egyszerűen egy szót sem szóltak hozzá. Csak lézengtek és a háttérben maradtak.
Mikor mindenki befejezte, Kurt farkasszemet nézett velük, de senki sem állta a pillantását. „Ki a fasznak képzelitek magatokat, hogy ezt mondjátok nekem?” – szólalt meg Cobain, majd a következő percekben minden egyes jelenlévőt darabokra szedett. Gonosz volt és kíméletlen, mindenkinek ott szúrt oda, ahol a legjobban fájt. Elővett egy Yellow Pagest, és elkezdett pszicihátereket hívogatni, de mindenhol üzenetrögzítők fogadták a hívásait. A találkozó csúfos kudarcot vallott.
Másnap Courtney Los Angelesbe repült, hogy megkezdje saját rehabilitációját a Peninsula Beverly Hills Hotelben. Este felhívta a Lake Washington-i házat, de senki nem vette fel a kagylót. Ahogyan sejtette, Kurt éppen valahol belőtte magát. A többi drogos elrettenve látta, hogy Kurt nem higítja fel a heroint eléggé, a fecskendője tűfekete volt. Levegőért kapkodott, szinte azonnal jelentkeztek nála a túladagolás tünetei. A többiek bepánikoltak, nem engedhették meg maguknak, hogy bárki is náluk haljon meg, pláne nem egy világhírű zenész. Nem akarták, hogy a rendőrség megjelenjen náluk. Mivel Cobain már nem volt mozgásképes állapotban, egyszerűen megfogták és kidobták a házból: befektették az épület előtt parkoló Vaillantjába és rácsukták az ajtót. A világ leghíresebb zenésze az utcán, egy autó hátsó ülésén haldoklott.
Másnap tért csak magához. Ezt is megúszta, de nem mintha túlzottan érdekelte volna a dolog. Mikor hazaért, rengeteg üzenet fogadta, köztük egy pszichiáteré. Kurt visszahívta az orvost és hosszan elbeszélgetett Dr. Steven Scappával. Aznap Rosemary Carroll is felhívta, akinek azt mondta, hogy még egyszer utoljára mégis csak nekifut a kezeléseknek. Jegyet foglaltak egy Los Angeles-i járatra, és Krist Novoselic-et bízták meg azzal, hogy kivigye őt a reptérre.
A huszonöt perces autóút alatt Kurt végig zokogott és ordított. A száguldó autó ajtaját megpróbálta kinyitni és kiugrani, Krist alig tudta egy kézzel megtartani őt. A terminálba érve Kurt hirtelen ököllel arcon vágta zenésztársát és óriási verekedés vette kezdetét. A két aberdeeni barát a repülőtér padlóján birkózott, míg végül Kurt kiszabadult Krist szorításából és üvöltve rohant át az épületen: „Baszd meg!” A gépre természetesen nem szállt fel. Krist egyedül, zokogva hajtott vissza Seattle-be.
Shelli Novoselic: Kristben hihetetlen nagy szeretet volt Kurt iránt. Bennem is. Olyan volt, mintha egy család lennénk. Fél életen keresztül ismertem.
Mikor a basszusgitáros hazatért, azt mondta Shellinek, hogy a szíve mélyén tudja, hogy soha többé nem látja élve viszont Kurtöt. És igaza lett. Az éjszaka folyamán Cobain többször is beszélt Dr. Scappával és Courtneyval is. A beszélgetések jól sikerültek, úgyhogy másnapra újra helyet foglaltak neki egy repülőjáratra. Mint általában ilyenkor a drogosok, ő is úgy gondolta, hogy minél jobban „fel kell töltenie magát” heroinnal, hogy az elvonón minél tovább kitartson a hatása. Gyorsan felhívta még Dylant, hogy menjen el vele fegyvert vásárolni, mivel a rendőrség pár héttel korábban, egy Courtneyvel való vitát követő intézkedés után, elkobozta a sajátjait. Azt az ürügyet találta ki, hogy tart a csavargóktól, ezt pedig Dylan elfogadta. A Stan Baker nevű sportboltba hajtottak, ahol egy Remington M-11-es, 20-as kaliberű vadászpuskára esett a választásuk. Éjjel egy fekete limuzin parkolt le a Lake Washington Boulevard 171. előtt. A sofőr egy órát várakozott, mire Kurt Cobain megjelent. Kezében egy kis méretű táska volt. Amikor megérkeztek a SEA-TAC-re (Seattle-Tacoma Airport), Kurt a Los Angelesbe tartó gép irányába sietett.
Dylan Carlson, Kurt barátja, a drone doom Earth zenekar alapítója napjainkban (Fotó: Holly Carlson)
Elvonón
Kurtöt Pat Smear és a Michael Meisel, a Gold Mountaintől várta a Los Angeles-i reptéren, a LAX-en. Azonnal az Exodus Recovery Centerbe vitték, Marina Del Reybe. Kurt járt már itt 1992-ben, nem volt ismeretlen számára a hely. Főképpen az odajáró rocksztárok miatt volt híres a hely, Joe Walsh (Eagles) például pont akkoriban távozott, amikor Kurt megérkezett. A rehabintézet vendége volt tinédzserkori bálványa, Gibby Haynes a Butthole Surfursből, akivel a következő pár napban sok időt töltött együtt. Még az érkezése napján, szerdán este egy negyven perces bejelentkező beszélgetésen vett részt, majd nem sokkal később nyugovóra tért. Másnap reggel elkezdte huszonnyolc napos programját, ami az első napon megbeszélésekből, illetve csoport-, majd egyéni terápiából állt tanácsadójával, Nial Stimpsonnal.
Nial Stimpson: Egyértelműen tagadta, hogy heroinproblémája lenne. Megkérdeztem tőle, hogy felfogta-e az olaszországi eset jelentőségét: „Ember, majdnem meghaltál. Ezt komolyan kell venned. A drog odáig juttatott, hogy majdnem az életedbe került. Felfogtad ennek a súlyát?” Kurt pedig csak annyit válaszolt: „Megértettem. Csak ki akarok tisztulni, és kikerülni innen.”
Még ugyanaznap bement hozzá Jackie Farry, kislánya dadusa, és bevitte hozzá az akkor tizenkilenc hónapos Francist is. Péntek reggel Farryék újra megjelentek Kurtnél, aki feltűnően vidám volt.
Jackie Farry: Hihetetlenül jó kedve volt. Azt gondoltam magamban, ó, Istenem, talán most igaz lehet. Szemérmetlenül hízelgett, mindenféle hihetetlen bókokat mondott nekem, és igazán pozitív volt. Ez nem volt jellemző rá… hogy ücsörög ott, és megpróbálja nagyszerűnek lefesteni a világot. Általában inkább ingerlékeny és rosszkedvű volt. De úgy reméltem, hogy huszonnégy óra máris ekkora változást hozott.
Délután Pat Smear és Courtney egyik barátja, Joe „Mama” Nitzburg látogatta meg Cobaint. Kimentek a teraszra, hogy Kurt rágyújthasson és kedélyesen társalogtak. Délután Courtney végre tudott telefonon beszélni Kurttel, aki így búcsúzott el feleségétől: „Csak emlékezz rá, bármi is van, szeretlek!”
Kurt Cobain 19:25-kor kisétált az Exodus Recovery Center hátsó bejáratán. Sokáig élt egy városi legenda, főképpen az intézeten belüliek körében, miszerint akik meglógtak a rehabról, kivétel nélkül átmásztak az Exodus három méter magas kerítésén ahelyett, hogy egyszerűen csak kisétáltak volna a nyitott ajtón. Kurtről is elterjedt egy ilyen történet, de mivel ő is ismerte a sztorit, és ő is jól szórakozott rajta, szinte egészen biztos, hogy semmilyen kerítést nem kellett megmásznia ahhoz, hogy kijusson. Egy szál ruhában távozott. Két órával később a hitelkártyájával vásárolt egy első osztályú repülőjegyet a Los Angeles-Seattle járatra. Felhívta a Seattle Limousine-t és rendelt egy autót magának. Az élet úgy hozta, hogy pont Duff McKagan, a Guns N’ Roses seattle-i gyökerekkel rendelkező basszusgitárosa mellé szólt a jegye. A zenekarok közötti feszültség ellenére, Kurt örült a találkozásnak.
Duff McKagan: Los Angelesből repültem haza, Seattle-be. Ugyanazzal a géppel utaztunk Kurttel, ráadásul egymás mellé szólt a jegyünk is. Felszálltunk és elkezdtünk beszélgetni. Azt mondta nekem: „Épp most szöktem meg az Exodusból.” Beszélgettünk, iszogattunk… Megérkeztünk Seattle-be, elmentünk a poggyászokért. Nagyon maga alatt volt. Az egyik barátommal, Eddie-vel, összefutottam a poggyászkiadásnál. Kurt és Eddie kimentek cigizni, de csak Eddie jött vissza. Mondtam neki: „Hé, ember, talán haza kellene vinnünk őt ma éjszakára.” Úgyhogy Eddie visszament, hogy összeszedje Kurtöt, aki pont abban a pillanatban szállt be egy kocsiba. Aztán elhajtott.
Kurt április 2-án, szombat hajnalban ért haza. Courtney eközben égen földön kereste őt, minden ismerősüknél üzenetet hagyott. A Lake Washington-i házban csak Cali és barátnője, Jessica Hopper tartózkodott. Kurt lesétált a lakosztályból Cali szobájába, és leült az alvó pár ágyának szélére. Csak Jessica ébredt fel, aki abban a pillanatban, hogy meglátta Kurtöt, könyörögni kezdett neki, hogy hívja vissza Courtneyt. Cobain szót fogadott neki, tárcsázta a Peninsula Hotelt, de mivel elfelejtette a közös jelszót (Courtney álnevét), a központos nem kapcsolta neki a feleségét.
Cobain aznap töltényeket vásárolt a Remington M-11-eshez, a Seattle Guns nevű fegyverboltban. A következő negyvennyolc órában Courtney az őrület határára került, letiltotta Cali és Kurt hitelkártyáit, hátha úgy végül kiderül, hogy férje hol bujkálhat. Azt gondolta, hogy Cali tudja, hol van Kurt, csak nem akarja neki elárulni. Szinte percenként hívogatta az otthoni számukat, majd úgy döntött, hogy magándetektívet fogad. Kurt eközben a Cactus étteremben találkozott a dealerével. Szinte sokkolta őt, hogy amikor a vacsorát ki akarta fizetni, a hitelkártyáját már nem tudta használni.
„Láttam valamit a garázs felett”
A Lake Washington Boulevard 171. alatt álló házban rettenetesen hideg volt. A tüzelőolaj elfogyott, a kandallók nem mentek, a kinti hét fok kifejezetten kellemesnek tűnt a benti hőmérséklethez képest. A tévében az MTV ment, de a készülék teljesen le volt halkítva. Cali, Jessica és egy barátjuk, Bonnie Dillard, Courtney utasítására újra és újra átkutatta az épületet. Kurtöt keresték a hatalmas, sötét szellemházban. Alkonyodott mire odaértek, és rettegtek attól, hogy Kurtöt ott találják valahol, vérbe fagyva. Alig várták, hogy leléphessenek.
Cali DeWitt: Akkor kerültem a képbe, amelybe nem lett volna szabad bekerülnöm. Úgy volt, hogy lemegyek Los Angelesbe Kurt után. Mindketten [Kurt és Courtney] Los Angelesbe voltak, én Seattle-ben. Mégis úgy döntöttem, hogy Seattle-ben maradok [a Lake Washington-i házban]. Kábítószerfüggő vagyok, Seattle-ben maradtam – miért kellene L.A-be mennem? Boldog voltam, hogy nincsenek a házban. Jessica ott volt velem. Minden nap elmentem kábítószert vagy ételt szerezni, vagy csak úgy, csinálni valamit. Kurt elmenekült az Exodusból, és senki sem tudta, hol van. Valahányszor bementem a földszinti szobámba, megszólalt a telefon. Felvettem, letették. Visszatekintve úgy gondolom, Kurt ott volt a házban, és felhívott, hogy én vagyok-e. Volt egy csomó fémbábum a polcon. Egy nap, amikor hazamentem, az összes fordítva állt. Azon gondolkodtam, vajon én állítottam-e be így őket? Azt hiszem Kurt szórakozott velem.
Cali, némi hezitálás után, egy levelet hagyott a lépcsőn Cobainnek:
„Kurt, nem hinném, hogy sikerült itt járnod anélkül, hogy észrevenném. Szemét seggfej vagy, hogy nem hívod fel Courtneyt, vagy legalább nem tudatod vele, hogy rendben vagy. Megszakad a szíve, Kurt, és ma reggel újabb balesete volt, úgyhogy megint kórházban van. Ő a feleséged és szeret téged, és van egy közös gyereketek. Szedd össze magad, és legalább mondd meg neki, hogy jól vagy, vagy meg fog halni. Ez nem fair, ember! Csinálj valamit most, azonnal!”
Cali, Jessica és Bonnie beültek a kocsiba. Ahogy ráfordultak a Washington Lake Boulevardra, Bonnie félve jegyezte meg: „Tudjátok, ööö, utálom ezt mondani, de ahogy a bekötőúton jöttünk, azt hiszem, láttam valamit a garázs felett.”
Cali DeWitt: Emlékszel az öreg nénis viaszbábúra, amely ott volt nálunk? – kérdezi egy interjúban Cali Everett True-t. Lizzy Borden élethű mása volt. Beraktam az ablakba, kifelé nézett, és az emberek megijedtek tőle. Volt, hogy kiraktam a vendégfürdőszoba ajtaja elé, hogy meglepődjenek, amikor kinyitják az ajtót. Mindig is féltem tőle. Aznap Bonnie és én, néhány haverunkkal átmentünk, hogy szerezzünk kaját, pénzt vagy valamit. Amikor lehajtottunk a bejárón, Bonnie megfordult, és azt mondta, látott valakit kinézni a padlásablakon. Visszafordultam, de már nem volt ott senki. Szerintem Kurt látott minket elmenni. Azt hittem, hogy Bonnie a viaszbábút látja, de valószínűleg Kurt volt az. Beszéltem Kurt anyjával később. Azt mondta, hogy Kurt nagyon csendes tudott lenni, ha akart. Csak ült a helyén, némán.
Courtney akkor már tudta, hogy Kurt egy fegyvert vásárolt magának. Dylan vallotta be neki egy telefonbeszélgetés alkalmával. Love, Kurt édesanyjának kiadva magát, azonnal felhívta a seattle-i rendőrséget, és bejelentést tett. A jelentésben az állt, hogy „Mr. Cobain megszökött egy kaliforniai létesítményből, és visszarepült Seattle-be. Vásárolt egy lőfegyvert is, és lehetséges, hogy öngyilkossági szándékai vannak.” A rendőrség többször is elhajtott a ház előtt, de ahogyan Caliék, ők sem láttak odabent mozgást. Mindenki Kurtüt kereste: a barátok, a családtagok, a hatóságok és a Courtney által Los Angelesben felfogadott magánnyomozók is.
Van Conner, a Screaming Trees gitárosa: Jó barátok voltunk Dylan Carlsonnal. Ő és Mark [Lanegan] napok óta Kurtöt kereste. Néhány magánnyomozó elkezdett hívogatni. Courtney nem volt itt, amiatt az elvonó-szarság miatt. Folyamatosan köröztünk Dylannel és Markkal, minden lehetséges helyen jártunk, de leginkább az egyetemi negyedben kerestük őt. Mindenhova elmentünk, de Kurt házát, ahol valójában tartózkodott, kihagytuk.
Április 8-án, pénteken, kora reggel, egy villanyszerelő, Garry Smith érkezett a Lake Washington Boulevard 171. számon álló házhoz. Csütörtök óta dolgoztak kollégáival az épületben, egy új biztonsági rendszert állítottak be. A rendőrség már kétszer járt ott, és arra kérte a munkásokat, hogy azonnal szóljanak, ha Kurt Cobain feltűnne. 8:40-kor Smith az üvegház közelében járt és bepillantott.
Garry Smith: Ott láttam egy testet feküdni a földön. Azt gondoltam, talán egy próbababa. Aztán észrevettem, hogy vér szivárog a jobb füléből. Megláttam egy puskát a mellkasán, az álla irányában állt a csöve.
Smith felhívta a rendőrséget és értesítette a cég központját is. A vállalat diszpécserének egyik barátja a hírrel felhívta a KXRX rádióadót, aminek a rendőrség megerősítette: egy fiatal, fehér férfi holttestét találták meg a házban.
Courtney azonnal repülőgépre ült Los Angelesben, és Seattle-be repült. Mire a házhoz értek, a környéket ellepték a televíziós stábok, a fotósok, az újságírók és a riporterek. Love azonnal testőröket fogadott fel, hogy távol tartsák a kíváncsiskodókat az üvegháztól. Délutánra az orvosszakértő megállapította: „A boncolás eredménye kimutatta, hogy Kurt Cobain halálát lőfegyvertől elszenvedett fejsérülés okozta, s ez idő szerint úgy véljük, a sebesülés nyilvánvalóan önkezűleg történt.” A boncolást végző orvos Dr. Nicolas Hartshorn volt, aki főiskolás korában Nirvana koncertet szervezett.
Dr. Nicolas Hartshorn: A jelentésben „nyilvánvaló” önkezűségről beszéltünk, hogy minden i-re felkerülhessen a pont. Abszolút semmi sem volt, ami másra utalt volna, mint az öngyilkosság.
Kurt vérében heroin és benzodiazepine-ek (nyugtatók) nyomát találták. A heroin mennyisége már magában elegendő lett volna ahhoz, hogy halált okozzon. A halál beálltát három nappal korábbra, április 5-re tették. Az ismert búcsúlevél és az orvosi vélemények ellenére a mai napig sem csitultak el a találgatások Kurt halálával kapcsolatban. Magándetektívek, barátok, televíziós stábok, dokumentumfilmesek, rajongók nyomoznak vagy nyomoztak az elmúlt évtizedekben, hogy kiderítsék, mi is történt valójában. A témával ez a cikk szándékosan nem foglalkozik, az olvasóra bízza, hogy a saját véleményét kialakítsa. Bár az interneten elképesztő rendőrségi fotókat lehet találni a helyszíni szemléről, ezeknek közlésével nem értünk egyet, emiatt nem is használtuk fel őket illusztrációként.
Kurt Cobain hamvait egy héttel később kapta meg Courtney Love. Az urnából kivett egy marokkal és a ház előtt álló fűzfa alá temette, míg a többit egy játékmackó hátizsákba téve az Ithaca melletti Namgyal buddhista kolostorba vitte májusban, hogy egy szerzetes megáldja a hamvakat, ő pedig feloldozást és bűnbocsánatot nyerjen.
Mark Arm, a Mudhoney énekese: Úgy tűnt, mintha valami igazán durva dolog történt volna pár héttel Kurt halála előtt. Bob Withaker [a Mudhoney menedzsere] a szörnyen megviselt Krist Novoselic-kel lógott. El kellett volna menniük túrázni a hegyekbe, megmászni a Tiger Mountaint, beszélgetni egyet és aztán Bob elmagyarázhatta volna nekem a lényeget. Mondhatta volna: „El kellene menned, és beszélned kellene Kurttel.” Aztán turnéra indultunk a Pearl Jammel. A Nirvana turnét követően történt mindez, ahol úgy tűnt, az emberek nem bíznak egymásban és senki sem érzi jól magát. Ezzel szemben a Pearl Jam tagjai folyamatosan odafigyeltek egymásra, váltogatták a helyüket a turnébuszban, megpróbáltak kiegyensúlyozottak maradni. Az atmoszféra teljesen más volt, mint a Nirvana turnén. A saját útjukat járták és jó emberekkel dolgoztak együtt.
Az üvegház, alatta a garázzsal. Az erkélyen egy rendőr őrködik. (Forrás: Wikimapia.org)
Kurt háza, előtérben az üvegházzal. A fotó 1994. április 8-án készült. (Forrás: Seattle Pi)
Lake Washington Boulevard 171.
Kurt halála után Courtney Love a földig romboltatta az üvegházat. A Lake Washington-i ingatlant 1997-ben, több mint kétszeres áron, 2.985.000 dollárért eladta, majd Francisszel Beverly Hillsbe költözött. Egyetlen kikötése volt csupán: egy nap majd visszatér és elviszi a fűzfát. Az új tulajdonosok – érthető okoból – hatalmas kerítést emeltek a ház köré, így az odalátogató Nirvana zarándokok legtöbbször csalódottan távoznak. A Viretta Parkban található magányos pad lett a hely, ahol emlékeiket, üzeneteiket a leggyakrabban elhelyezik.
A sors ironiája, hogy Kurt csak pár napot – egyes seattle-i források szerint egészen pontosan hét napot – töltött a Lake Washington-i házban. Számoljunk csak gyorsan:
- január 19-én vették meg a házat Courtneyval,
- február 4. és március 1. Kurt között európai turnén volt a Nirvanával,
- majd Rómába repült, ahol a túladagolás miatt csak március 8-án repült vissza Seattle-be,
- de gyorsan összeveszett Courtneyval és a Marco Polo Motelbe költözött,
- az elvonón négy napot töltött március végén, Los Angelesben.
- április 5-én hunyt el.
Hét nap vagy két-három hét? Tulajdonképpen mindegy: a Lake Washington Boulevard 171. valójában ugyanúgy nem volt otthon számára, mint szinte soha, semmi sem. 1999. május 31-én Kurt anyja, Wendy O’Connor egy szűkkörű búcsúszertartást rendezett fia emlékére. Courtney vett neki egy házat Olympia határában, a hatéves Frances Bean, egy buddhista szerzetes kántálása közepette, a kert végében csörgedező McLane patakba szórta apja hamvait.
___
(folyt. köv.)
___
További képek és érdekességek a Lake Washington-i házról és a Viretta Parkról
A Lake Washington-i házat óriási fák takarják el a kíváncsiskodók szeme elől. A rajongók számára Viretta Parkban álló magányos pad vált zarándokhellyé. (Fotó: Pintér Miklós)
Csend és magány (Fotó: Pintér Miklós)
A fák lassan teljesen eltakarják a házat (Fotó: Pintér Miklós)
A magányos pad, egy magányos fa alatt (Fotó: Pintér Miklós)
Az aprócska Viretta Park egy meredek dombon terül el, a pad valójában kényelmetlen, két méter alatt senkinek nem ér le a lába róla (Fotó: Pintér Miklós)
Elszáradt virágok, egy Nevermind CD, pengető és személyes üzenetek (Fotó: Pintér Miklós)
Egy apró notesz, amibe az idelátogatók üzenetet hagynak Kurtnek (Fotó: Pintér Miklós)
„Üdvözöld Christ, Layne-t és Andyt. Szeretettel, Aron. Maradj olyan édes, amilyen voltál, bárhol is vagy!” | „Nehéz az In Uterót hallgatnom most. Remélem megszabadultál a fájdalomtól. Szeretettel, Matt.” | „Köszönet a zenéért” – L.E. | „Kurt, te voltál a legnagyobb zenei hatásom, az életem során. Sok szeretettel, Tim Coman” (Fotó: Pintér Miklós)
___
Felhasznált irodalom:
Charles R. Cross: Heavier Than Heaven
Nick Soulsby: I Found My Friends – The Oral History Of Nirvana
Mark Yarm: Everybody Loves Our Town
Greg Prato: Grunge Is Dead – The Oral History Of Seattle Rock Music
Everett True: Nirvana
Kurt Cobain: Naplók
Cobain Montage Of Heck (Brett Morgen filmje)
A végtelen internet
___
A sorozat első része, az „Aberdeen, Kurt purgatóriuma (1967-1984)” ide kattintva olvasható!
A sorozat második része, az „A Wishkah-folyó saras partján (1984)” ide kattintva olvasható!
A sorozat harmadik része, az „A menekülés Olympiába (1987-1991)” ide kattintva olvasható!
A sorozat negyedik része, az „Egy korszak vége – Paramount Theatre, Seattle (1991)” ide kattintva olvasható!
