SEATTLE | 16/11/2018 | 18:21

Seattle | Zene | Kultúra | Magazin

A nap, amikor Krist Novoselic újra fellépett a falunkban – Giants In The Trees koncert – Willapa Festival, Raymond

Kategória: Koncert Szerző:

Maroknyi közönség előtt lépett fel a Giants In The Trees, Krist Novoselic, korábbi Nirvana basszusgitáros új zenekara Raymondban. A Willapa Festival főattrakciója a debütalbum dalai mellett, a hamarosan megjelenő új lemezről is szemezgetett a Seattle-től kétszáz kilométerre fekvő, elsősorban marihuána termesztéssel foglalkozó falu apró színpadán. A Nirvana pályafutása szempontjából is történelminek nevezhető településen kint élő magyarokkal is találkoztunk. Helyszíni beszámolónk.

Giants in the Trees – Raymond, Washington (Fotó: Pintér Miklós)

Falunap Raymondban

Raymond egy picinyke falu. Seattle-től kétszáz kilométerre, délre található. Viszonylag fiatal település, 1907-ben jegyezték be hivatalosan, nevét egy helyi postásról (!), bizonyos L.V. Raymondról kapta. Az itt élők főképpen mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak, kiemelten marihuána termesztéssel. 2012 novembere óta legális Washington államban a fű: a “marihuána reform” néven ismertté vált “Initaitive 502” (I-502) rendelkezés megszüntette a marihuána előállítására, feldolgozására és értékesítésére vonatkozó állami törvényi tilalmakat, valamint lehetővé tette a marihuána korlátozott birtoklását a huszonegy évesnél idősebb személyek számára. A termékek nagykereskedelmi és kiskereskedelmi értékesítésére kirótt, 25% -os jövedéki adóból befolyó bevételeket pedig kutatásra, oktatásra és egészségügyi ellátásra fordítják.

A Willapa Festival bejárata (Fotó: Pintér Miklós)

Raymond 2900 lakosa ettől függetlenül is nagyon szeret mulatni, évente több fesztivált is rendeznek a Willapa-völgyben, a Willapa folyó partján elhelyezkedő, apró településen. A nyár fénypontja a Willapa Festival, ami valójában három, egymást követő, hamisítatlan, amerikai falunap. Az ilyen rendezvényeknek van az a bája, hogy elsősorban a helyieknek szól, a program pedig olyanokból áll, mint közös palacsinta evés reggelire, városi softball kupa, gyerekvonat, öt kilométeres futás, süti dekorációs foglalkozás vagy éppen a házi sör bajnokság. Kétszáz-háromszáz embernél több egyszerre nincs jelen az egy darab sörsátorral, két hamburgeressel és egy magyar palacsintázóval-lángosozóval (!) megtámogatott rendezvényen. Nem mondom, hogy nem lepődtem meg azon, hogy a világ végén is hazánk fiaiba botlok. Hatalmas volt az öröm: kint élő honfitársaink legalább akkorát néztek, amikor magyarul rendeltünk, mint mi, amikor megláttuk az amerikai fűtermesztőket hosszú, tömött sorokban sorban állni sajtos-tejfölös lángosért.

Lángos és elefántfül Raymondban (Fotó: Pintér Miklós)

___

Az első Nirvana koncert – Raymond, 1987. március 7.

Ma már történelem: 1987. március 7-én itt, Raymondban adta első koncertjét a Nirvana. A Kurt Cobainék tudtán kívül megszervezett koncertet egy mező közepén álló házban tartották (Nussbaum Road 17. – ha valakit érdekel a cím). A zárt, szőnyegszállító furgonnal érkező társaság rettenetesen tartott a fogadtatástól, Raymond ugyanis még Aberdeennél is súlyosabb hely volt, erőteljes fehér öntudattal rendelkező fiatalokkal. Krist nagyon elemében volt: a ház fürdőszobájában talált művérrel kente be meztelen felsőtestét, a mellbimbóit szigetelőszalaggal fedte be, és szokás szerint cipő sem volt rajta. Halálrészeg volt, a buli egy pontján Cobain a furgonjuk tetején találta, ahonnan éppen a helyiek autói tisztelte meg a megnövekedett sörbevitelnek köszönhetően. A bulit végül valahogy túlélték Kurték: a fogadtatás jobb volt a vártnál, hazafelé már egy kicsit pozitívabban látták a zenéléssel kapcsolatos jövőjüket.

___

Újra Raymondban

És hogy mit keres egy ilyen rendezvényen Krist Novoselic? Jó kérdés! Talán a múlt, illetve a település Aberdeenhez való közelsége miatt Krist máshogy tekint Raymondra. Egyébként sem fontos neki már, hogy hol és mennyi ember előtt lép fel. Ha ilyesmire lenne igénye, sokkal ismertebb arcokat vett volna maga köré, és bizonyára másfajta zenét is játszana. Ehelyett itt van a Giants In The Trees egy öreg cowboy-jal, egy kiváló, de gyakran teljesen elvont hangokat kiadó énekesnővel, egy megbízható, korrekt dobossal, illetve a hatalmasra nőtt, világhírű basszusgitárossal. Meg persze a zenélés örömével, mert hogy mi más mozgathatná őt még a Nirvana után? Ennyire találó zenekarnévvel viszont tényleg ritkán találkozik az ember. Első blikkre tényleg úgy néznek ki a tagok, mint valami erdőből szalajtott figurák: úgy öltözködnek, olyan színeket és anyagokat viselnek, és persze olyan furcsa zenét is játszanak. Valahol a country és az alternatív zenék között kell keresni a Giants In The Treest, egy nehezen kategorizálható tartományban. A Nirvanától mindenesetre nagyon távol áll, punknak, dühnek, keserűségnek nyoma sincs, de ez nem is baj talán.

Krist Novoselic – Raymond, Washington (Fotó: Pintér Miklós)

A koncert

Az apró színpad előtt műanyag kerti székek voltak gondosan, három sorba rendezve. Rajtuk türelmesen várakozó középkorú párok, elvétve nyugdíjas nénik, pár helyi fiatal, meg mi foglaltunk helyet. Nem is akárhová, hanem az első sorba, közvetlenül Krist Novoselic elé ültünk le. A sörsátorban szép lassan lealjasodó favágókkal és marihuána termesztőkkel, illetve a helyi családok hasonló pályát bejáró hölgy tagjaival együtt maximum százötvenen lehettünk, de az is lehet, hogy pozitív irányban tévedek. A szél csak elvétve hozta be az eltéveszthetetlen, édeskés illatot a színpad elé: úgy látszik, hogy ahol lehet, ott sem ész nélkül, 0-24-ben folyik a dolog.

A raymondi közönség (Fotó: Pintér Miklós)

A buli 20:30-tól 22:00-ig volt meghirdetve, a vihar lógott a levegőben, de a zenekar csak nem akarta elkezdeni a programot. Az ég alja szinte fekete volt, tartottam tőle, hogy pillanatokon belül hatalmas vihar kerekedik, és teljesen feleslegesen utaztam annyit Seattle-ből Raymondba. Azzal nyugtattam magam, hogy ezek az emberek csak tudják, hogy egy ilyen világvége égbolt felhőszakadást jelent-e vagy sem. Csak ott nőttek fel, ahol kevesebb munkanap van egy évben, mint ahány napot esik az eső. Mire belecsaptak Novoselic-ék a Sasquatch-ba, az egyetlen Giants In The Trees lemez remek nyitódalába, már olyan hideg volt, hogy a közönség érzékenyebb része inkább az otthona felé vette az irányt. Aki viszont maradt, az egy egészen jó bulit láthatott. Mert hogy Kristéknek igazuk lett: nem kaptunk egy csepp égi áldást sem.

 Jillian Raye (Fotó: Pintér Miklós)

A négyfős bandát két háttérénekesnő segítette: bár alig fértek el így hatan a színpadon, szemmel láthatóan mégis iszonyatosan élvezték a bulit. Az örömzenélés hozta össze őket és ez minden megnyilvánulásukon látszott: ugyanolyan vehemenciával játszottak a maroknyi nézőnek, mintha legalábbis a Key Arénában léptek volna fel. Nem tudom, hogy a kezdeti Nirvana idők óta játszott-e egyáltalán ilyen kevés ember előtt Krist Novoselic. A basszer nagyon elemében volt, folyamatosan gesztikulált, bohóckodott, de érdekes módon még véletlenül sem hagyta el mosoly az arcát. Ő volt az, aki minden egyes gitárcserénél segített az énekesnő Jillian Raye-nek, az egész produkcióval kapcsolatban hihetetlenül alázatosan viselkedett. Egy pillanatra sem lehetett rajta érezni, hogy valaha azért csak a kilencvenes évek elejének legnépszerűbb csapatának tagja volt. Sok mindent elmond egy ilyen koncert a zenészek emberi oldaláról. Az egyébként is szimpatikus Krist Novoselic jelesre vizsgázott.

Krist néha harmonikát ragadott, ilyenkor az egyébként végig kiválóan éneklő Jillian Raye vette át a szerepét. Jillian hangja kicsit álmodozós, alteros, ehhez a zenéhez kiválóan illik. Voltak dolgok, amikkel nem nagyon tudtam mit kezdeni: sokszor például furán, magas hangon huhogott (!), voltak egészen meglepő hangjai is. Jilliannek végig fontos segítséget nyújtott a két háttérénekesnő, az egyikőjük szinte végig hozott egy második szólamot Raye dallamai mellé. A hasonló koncepcióban, ujjatlan, hosszú ruhába öltözött hölgyek végig mozgásban voltak, Jillian szinte végig adta az ütemet a lábával, dalról dalra hajtotta előre a zenekart. Jó volt nézni a produkciót. Jó, amikor egy pillanatra sincs megállás a színpadon!

Jillian Raye (Fotó: Pintér Miklós)

A zenét, a ritmusok mellett, Novoselic szokásos, dallamos basszustémái határozták meg. A Center of the Earth például szerintem legalább annyira róla szól, mint az énekdallamokról. Riffekről nem nagyon lehet beszélni a Giant In The Trees esetén, a dallamoknak érdekes módon a ritmusszekció sokkal jobban besegít, mint a gitárok. Az idős gitáros, Ray Prestagard, néha elég fura hangszereket vett elő, hívjuk mondjuk bendzsónak például azt a kocka alakú, sokhúros valamit, amit megszólaltatott. Washington country a javából! Ray outfitje a hangszereihez tökéletesen illett: fekete kalap, tükörbársony ing, fekete, buggyos nadrág, makkos cipő. Giants In The Treesék néha úgy szóltak, mint valami múlt század eleji, amerikai vándorcirkusz aláfestő zenéje (az instrumentális Ode to Pacific Anarchism például – mondjuk ez milyen jó cím már!), máskor pedig pont a raymondi falunaphoz hasonló rendezvények, sörsátras, össznépi mulatós, country zenekaraira emlékeztettek. A koncert legjobb pillanata a Something című dallal jött el, talán az a zenekat legkönnyebben befogadható, legslágeresebb szerzeménye.

Ray Prestagard (Fotó: Pintér Miklós)

Új album, Foo Fighters-buli

Az este folyamán az első lemez dalai mellett rengeteg új szerzemény hangzott el. Jillian belebegtette a hamarosan megjelenő új kiadványt is, amely a hallottak alapján ugyanazt a vonalat követi, mint a debütalbum. A zenekar ősszel aktívabb lesz, mint az elmúlt időszakban, szeptember 1-jén például egészen különleges estének lesznek fül- és szemtanúi, akik ellátogatnak Seattle-be, a Safeco Fieldre. Aznap este a Foo Fighters lép fel, a vendég pedig a Giants In The Trees lesz. Krist Novoselic tehát újra egy színpadon fog játszani Dave Grohllal. Ismerve a dolgokhoz való hozzáállásukat, Nirvana dalt szinte egészen biztosan nem vesznek elő, de hogy egy közös produkcióra összeállnak, az előre borítékolható. Raymondban pedig elmondhatták: 2018. augusztus 3-án, egy ősziesen hideg, nyári estén, Krist Novoselic, a Nirvana basszusgitárosa, újra fellépett a falujukban. Boldogok a sajtkészítők. Meg a marihuána termesztők is.


___

Giants in the Trees koncert

Időpont: 2018. augusztus 3.
Helyszín: Willapa Festival, Raymond, Washington

Giants in the Trees:

Jillian Raye – ének, bendzsó, basszusgitár
Ray Prestagard – gitár, harmonika
Kris Novoselic – basszusgitár, harmonika
Erik Friend – dob

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

*

Legutolsó Koncert

A LAP TETEJÉRE