GRUNGERY

Seattle-Budapest Grunge Magazin | Alapítva: 2015-ben | Alapító: Pintér Miklós

Esernyő meteor ellen – Zselenszky: Filter Mudra Vol 1. (2018)

Harmadik szólókiadványával jelentkezett idén júniusban Török-Zselenszky Tamás zenész-író, a Hetes Körzet és az Eleven Hold korábbi énekes-gitárosa, a ‘Lensky Mob frontembere. Az erőteljes grunge gyökerekből táplálkozó Filter Mudra Vol.1 kiváló anyag lett. Az akusztikus alapokon nyugvó, nagyszerű szövegekkel teli kiadvány egyes dalai akár Seattle-ben is születhettek volna. Lemezajánlónk.

Zselenszky: Filter Mudra  Vol 1.

Zselenszky-történelem

Nehéz lenne pár mondatban összefoglalni Török-Zselenszky Tamás zenei és irodalmi munkásságát. A korai grunge Hetes Körzettől az országos ismertséget hozó, alter-grunge Eleven Holdon, a három szólólemezen, a különböző zenei projektekig át egészen a verseskötetekig, nagyon szép, sokszínű képet fest Tamás, majd’ harminc éve tartó alkotói karrierje. Az utóbbi időben úgy tűnt, mintha kevésbé lenne aktív zenei fronton: az utolsó Zselenszky szólóalbum, a Konstans már négy éve, 2013-ban jelent meg. Pedig az egy nagyon-nagyon jó lemez lett, olyan dalokkal, mint a Cobain az embert vagy a szerencsére valamivel szélesebb körben is ismert Fülkés másodosztály. A Konstans óta mindössze a ‘Lensky Mob nevű formációjával rögzített három nagyszerű dalt a tavalyi évben, úgyhogy igazán esedékes volt már egy újabb saját kiadvány.

Persze, az énekes egy percre sem pihent: megjelent a Dobogó könyv című kisregénye 2016-ban, a Levegőnél könnyebb kőzetek című verseskötete, valamint a Méhdi levelei Smirnához című teofilozófiai műve pedig 2017-ben, az írás mellett pedig folyamatosan járta gitárjával az országot. Van egy hűséges rajongótábora, ami a tenyerén hordozza, de valamiért egy bizonyos ismertségi szintet sajnos nem tudott a szólóprodukcióival átlépni.

Pár hete láttam őt a Hunniában játszani és már jóval azelőtt, hogy belevágott volna abba a három Pearl Jam feldolgozásba (Love Boat Captain, Better Man, Nothingman), teljesen kitisztult vele kapcsolatban a kép: tulajdonképpen valami hasonló dolog történik itt a színpadon, mint egy óceánnal arrébb, mondjuk Eddie Vedder szólóprodukciói esetén. Van egy előadó, aki egy szál gitárral a színpadon valamit nagyon el akar mondani és a dolog – talán attól az egyszerű oknál fogva, hogy rém őszinte – húsz és húszezer ember előtt is húsbavágóan működőképes tud lenni. Amikor egyszer-egyszer behunytam a szemem a koncerten, simán el tudtam hinni, hogy ha ezek a dalok angolul, Eddie hangján szólalnának meg, egyáltalán nem lógnának ki a Pearl Jam-énekes repertoárjából. Nagyon nagy dolog ez, mert az egyszál gitáros-énekes kiállás rettenetesen nehéz műfaj. Ott nem lehet kamuzni, egyedül vagy, nincs aki kisegítsen, ha rossz napod van. Sokkal jobbnak kell lenned, jobb dalokat kell írnod, jobban ki kell tárulkoznod azért, hogy a közönség veled tartson. Tamás pedig nagyon jó ebben! A Filter Mudra egyes szerzeményei pedig csak ráerősítettek erre az érzésre.

Filter Mudra Vol 1.

Itt van tizenkét dal, amit az otthoni stúdiójában rögzített a gitáros énekes. Dobokat nem hallunk, többségében akusztikus gitáron született szerzemények ezek. A Hetes Körzet óta, ha nem is abban a formában, mint akkor, de soha nem volt ennyire jelen a grunge a dalokban. (Van, ahol az akusztikus gitárt mondjuk simán leválthatná egy torzított verzió.) A hármas Magaddal nagyszerű nyitóriffje például kizárt, hogy tudat alatt ne a Superunknowns-korszakos Soundgarden hatására kelt volna életre! Vagy ott van a szintén vaskos riffet vizionáló Kriptoantropozoofia, amiben szintén olyan súlyos zenei ötletek vannak, amik egy teljes zenekarért kiáltanak. Egyes dalok, akár Seattle-ben is születhettek volna (Te hülye, A Tahó-tónál, Grillázs-üveg), és nem túlzás, hogy ott is a legjobbak között lennénk. Ha elkapnak, ugyanúgy nem tudsz belőlük kikászálódni, mint az amerikai kedvencek esetén. Amikor a Tahó-tónál „leesett”, akkor vagy tizenkétszer meghallgattuk egymás után egy Prágából Krakkóba tartó autós utazás során. Úgy van benne egy adag Mad Season, egy kiskanálnyi Pearl Jam, egy csipetnyi Three Fish, hogy mégis tipikus Zselenszky tud lenni. A szövege egyszerre fanyar és keserédes („teák képében pocsolyákra költök”), máskor meg rettenetes súlyával egyszerűen úgy összenyom, hogy az embernek üvölteni lenni kedve („amelyik kutya megharapott, Te is azt viszed haza”). Ismerős helyzet? Az embernek jönnek az emlékek a múltból, pedig az énekes csak egy átlagos napi Facebook üzenőfalas szörfölésének eredményét osztja meg velünk. Zseniális szöveg!

Török-Zselenszky Tamásnak sok, fontos mondanivalója van, és ez nagy mértékben meghatározza az alkotásait. A Filter Mudrán sincs ez másképpen: a szöveg számít elsősorban, a zene csak egy vivőhullám, csak segítség abban, hogy a gondolatait eljuttassa a hallgatóhoz. Nincs kompromisszum, erőltetett szótagszámok, vagy megbicsakló rímek. Ez persze nem könnyíti meg a dalok befogadását a patikamérlegen mért slágereken szocializálódott nagyközönség számára. Kicsit hasonló a helyzet, mint az első Nomad lemez, a Végál.om.. esetén. Ott sem érdekelte a korábbi Bedlam frontember Fodit, hogy minden egyes alkalommal kényelmesek legyenek a szövegek. Tamás sem áldozza fel a precízen megfogalmazott üzeneteit és ezt nagyon jól teszi!

___

Mi az a Filter Mudra?

„A mudrák alapvetően öngyógyító kéztartások; életerő összpontosítására szolgálnak. Sokféle létezik. A filter mudra egy általam kitalált és alkalmazott kéztartás. A lemez borítóján is ezt ábrázolta Franken Vivien művésznő. Ez egy kétkezes mudra, amely egyszerre formáz lángot, és tartalmaz egy számomra fontos változatot is. A középpontjában pedig ott a lélek gyöngye, vagy az üresség. Azért nevezem filter mudrának, mert kiszűri a világ mocskát; olyan mint egy kapcsoló, ami profánból szentbe kapcsol. Én vagy sehogy, vagy így tartom imára a kezem. Inkább sehogy, de ha valahogy, akkor így.” (Forrás: zselenszky.hu)

___

Érdekes, hogy ezek a dolgok mennyire nem tűnnek fel a tömegek számára angol nyelvű szövegek esetén. Ott van például a Jeremy, generációnk egy legfontosabb és legkedveltebb dala, ahol nem hogy szótagszámok egyezőségéről, de még rímekről sem lehet beszélni. Még senkit nem hallottam, hogy reklamált volna ezért. Az anyanyelvünk egyszerre engedi szabadjára és köti gúzsba a gondolataink szavakká formálását. A Grillázs üveg – Chris Cornellért például lehetne giccses-siránkozós, erre inkább olyan sorokkal van tele, mint „Több száz könyvet nem írok meg. Fejtsd meg, házi feladat, hogy miért!” És persze, fejtegetünk, hogy a fene vinné el, azóta is fejtegetünk. Chris Cornell jól feladta a leckét nekünk. Aztán azt énekli Tamás a refrénben, hogy „Áldd meg, Isten, ne verd meg szép ellenségemet! Ahogy én Őt, úgy szeressen; épp úgy engemet!” Hasonlóan kiemelkedően szép még az Ugat – Hamvas Béláért című dal, amihez különösen sokat hozzátesz Fekete-Cseri Szilárd gyönyörű hegedűszólója.

És hogy ne csak lelkendezzünk: a lemez azonnali befogadását nem könnyíti meg a lemezindító, Kobza Vajkkal írt, súlyos, elmélkedős Máni. Húsz percet is meghaladja a mű, és bár hatalmas munka áll mögötte, kellő nyitottság kell ahhoz, hogy az ember tényleg ezzel kezdjen. Főleg azok számára lehet furcsa a dolog, akik mondjuk még nem annyira, vagy egyáltalán nem ismerik Tamás dolgait. A lemezajánló azt írja: „Van itt „mongol” torokének, van lihegés, sikoltás, keleti frazír, trillázás, fulladásérzetig kitartott hangok, operaénekesnőkre furcsa érzést hozó szoprán dallamok, sámános hejjelés, elképesztő frekvenciák, sőt, még sólyom vijjogás is, „ibolyántúli” módon.” Szóval csak óvatosan, újjonnan érkezők!

Ezzel szemben ott van a túloldalon az albumzáró, valódi, jó értelemben vett slágerpotenciállal bíró Kezdetben. A nyitó és záró tétel érdekes keretet ad a lemeznek. A nyitó súlya és a záró, klipért kiáltó ellentétpárjának kettőssége valahogy mindvégig tapinthatóan jelen van az albumon. A Kezdetben elektronikus alapjai talán meglepőek lesznek a sok akusztikus hangszer után, talán egy kicsit ki is lóg a többi közül (ahogyan a Máni is), de ha valami, ez igazán rádióba való dal! (A dalhoz egyébként Nagy Ferenc – Go!Plastic írta az alapot, a többi Tamás munkája.)

Esernyő a meteor ellen

Azóta kedvelem Zselenszky művészetét, amióta először hallottam a zseniális, egyes Eleven Hold albumot. Azóta sem született túl sok hasonló kvalitású dalszöveg magyar előadók tollából. Utólag már bánom, hogy viszonylag gyorsan elvesztettem fonalat vele kapcsolatban, de hogy így történt, arról ő tehet a legkevésbé. Nagyon jó lenne, ha sokan írnának a Filter Mudra Vol 1-ről, hogy a dalok minél több hallgatóhoz eljuthassanak. Találjanak vissza mások is hozzá, legyenek még többen Tamás koncertjein. Aki ismeri őt, tudja: csodás varázsa tud lenni az együtt énekelt daloknak! Egy normális világban Zselenszky egy elismert, sikeres művész lenne. Sokkal több, mint egy szűk réteg által hosszú évek óta rajongott énekes-gitáros. Egy ünnepelt alkotó, akit a társadalom minden rétege egy kicsit a magáénak érez. Manapság olyan világot élünk, amikor különösen szükség van Török-Zselenszky Tamás művészetére.

A Filter Mudra Vol 1. „esernyő meteor ellen”.

Tíz pontos lemez ez.

___

Zselenszky: Filter Mudra Vol 1.

Megjelent: 2018. június 15.
Kiadja: szerzői kiadás, gondozza: Aranyosi Gergely/Operatio Solis

Közreműködtek:

Török-Zselenszky Tamás: zene, szöveg, felvételek, ének, gitár, minden más
Kobza Vajk: oud (Máni)
Nagy Ferenc Go!Plastic: zeneszerző (Kezdetben)
Szilágyi Péter: gitárszóló (Beszélj)
Fekete-Cseri Zsuzsanna: bodrom (Ugat)
Fekete-Cseri Szilárd: hegedű (Ugat)
Mr. Steven Haking: interjúrsézlet (Knowsis)
Franken Vi: grafika, borító

Tracklist:

  1. Intro – Máni (Kobza Vajk & Zselenszky)
  2. #godtoo
  3. Magaddal
  4. Kriptoantropozoofia
  5. A Tahó-tónál
  6. Te hülye
  7. Knowsis
  8. Félelmiszer
  9. Ugat – Hamvas Béláért
  10. Beszélj
  11. Grillázs-üveg – Chris Cornellért
  12. Kezdetben – közreműködik: Go!Plastic

Itt kövesd:

Zselenszky Web: itt
Zselenszky Facebook: itt
A Filter Mudra Vol 1. itt vásárolható meg: shop

Bővebben