A hazai undergroundból jól ismert grunge zenészekből álló Dervis bemutatkozó EP-je november 10-én jelent meg, úgyhogy gyorsan meg is hallgattuk a Mad Season, a folk és a hetvenes évek magyar zenekarinak hatásait egyesítő formáció első kiadványát. Kritikánk.
A dervisek az iszlám misztikus irányzatához, a szúfizmushoz tartozó szerzetesek vagy szerzetesszerű életet élő vallási személyek, akik a belső lelki megtisztulást, az istenközelség elérését és a spirituális fegyelmet tartják elsődlegesnek. A szó a perzsa Darwīsh szóból ered, melynek jelentése „ajtóban álló”, „vallásos koldus”. A dervisek életének központi eleme a zikir (Isten nevének ismételgetése), a meditáció, a böjt, a szegénység és az önfegyelem. A leghíresebbek a kerengő dervisek, a mevlevik, akik forgó táncukkal (sema) szimbolikusan az isteni szeretet felé való felemelkedést jelenítik meg. Úgy vélték, hogy a világ minden egysége forog, kering.
*
A 2024 telén alakult budapesti Dervis tagjai – Toroczkay Balázs (ének, gitár), Zsigmond Melinda (hegedű), Owczarek Artúr (basszusgitár), Hanák Bálint (gitár), Lukács Roland (dob) és Schreiber András (szaxofon, klarinét) – régi ismerősök: Balázs az Inga és a Belső Parancs zenekarokban zenélt, Schreiber a Fochaud Béla Jazz Bandből és a Kálmán & a Schreiber formációból lehet ismerős, Artúr és Bálint a Basementben, Roland pedig a VAN filmzenekarban fordult meg korábban. Többjükkel sokan találkozhattak a 2017-es Chris Cornell-emlékkoncerten, az egykori Soundgarden-frontember szólódalait megidéző blokkban.
A hazai undergroundban jól ismert grunge zenészekből álló formáció névválasztása több mint találó. A Dervis négydalos bemutatkozó EP-je, a Tartozás – egy furcsa időcsavarral élve – akár aláfestő zeneként is szolgálhatott volna a tudásuk, bölcsességük és költészetük miatt különösen tisztelt szerzetesek vándorlásaihoz.
Különös, lebegő-álmodozó atmoszféra árad az anyagból.
Az énekdallamok a hetvenes évek hazai zenekarait és a jelen Platon Karataevjét, a gazdag hangszerelés pedig a Mad Seasont juttatja eszembe; merengőssége mellett főképpen a Skerik által legalizált jazzes szaxofontémák miatt. A keleti folklór és a magyar népzene hatásai ugyancsak visszaköszönnek a dalokban.
A nyitó Homokon túl kimért tempójú felvétel tizenkéthúros gitárral és tenyérrel megszólaltatott dobokkal. A szöveget egy tragikus haláleset ihlette, a mulandóság témáját boncolgatja. „A homokon túl csak a szél dalol, a homokon túl ott várj, ha tudsz” – énekli Balázs szomorúan, miközben a háttérben a szaxofon zaklatott hangja perlekedik vele, képtelen beletörődni a megváltoztathatatlanba. Nagyon erős, drámai kontraszt!
Az Írd és mondd hegedűszólamainak melankóliájával az élet rövidségét boncolgatja, azt üzeni, hogy hagyjunk nyomot – így tovább élhetünk azon keresztül. A Soha nem volt jogosan a zenekar kedvence – nekem is az, és neked is az lesz. A 6/8-os és 4/4-es ritmusok váltakoznak benne, a gyerek–szülő kapcsolatot idézi meg a frontember nézőpontjából. Csodás dal!
A záró Te fent a legsötétebb tétel az EP-n. Arról az állapotról szól, amikor valaki a függősége miatt úgy érzi, nem ő irányít, ugyanakkor aki a kontrollt gyakorolja, végső soron mégiscsak ő – erre a kettősségre utalnak a verze sorai. A dal végén a szaxofon dallamaival egy idő után feleselni kezd a gitár; kettejük megoldhatatlannak tűnő vitáját, mint gordiuszi csomót, egy Alice in Chains-es énekdallam vágja át és zárja le.
A kiadvány legnagyobb erényét a teljesen egyedi karakter adja, melyhez a hangzás homogenitása nagyban hozzájárul.
A Kolozsi Péter vezetésével a budafoki próbateremben felvett és a KitchenRoom Stúdióban masterelt anyag nem egy high-tech cucc, de eléri a célját: novellagyűjtemény helyett regényként funkcionál, nagyon egységes, a klasszikus idők, a nyolcvanas–kilencvenes évek kiadványszerkesztési metódusát követi.
Érződik a befektetett munka mennyisége és a rengeteg kísérletezés: a dalok dobsávjainak felvételekor például a próbaterem lépcsőházát is bemikrofonozták, hogy a természetes visszhang fokozza a dobok naturális hangzását, máskor a vaslépcsőt kalapáccsal ütögették – ez hallható a Te fent intrójában megszólaló fémes hangként.
Bízom benne, hogy hamarosan egy teljes nagylemeznyi anyagot is meghallgathatunk a Dervistől. Az énekdallamok fogósságán, színesítésén még lehet csiszolni – ha ez egyáltalán cél a zenekarnál –, ugyanis nem vagyok biztos abban, hogy Toroczkay Balázsék valaha is bármiféle módon „slágeresedni” akarnának. Ha már korábban a Mad Seasont és az Alice in Chainst említettem, az egy jó dallamtapadási irány lehet!
Lassan itt az év vége, de már most látszik, hogy különösen jó kiadványok születtek idén a hazai grunge színtéren. A Dervis Tartozás EP-je is közéjük tartozik: kellemes meglepetést okozott, a szaxofon használata telitalálat, különleges hangulata miatt gyorsan közel került hozzám (meggyőződésem, hogy ehhez nagyban hozzájárul a zenészek és dalaik „igazisága”).
Kiváló társ egy-egy fárasztó nap után vagy magányos hétköznap estékhez!
Pontszám: 8/10
__
A Dervis november 22-én a budapesti Aurórában mutatja be élőben a Tartozás dalait. További fellépők a Treshiba és a fehér hajók. Esemény itt.
__
__
Dervis – Tartozás (EP)
Megjelent: 2025. november 10.
Kiadja: Szerzői kiadás
Dervis:
Toroczkay Balázs – ének, gitár
Zsigmond Melinda – hegedű
Owczarek Artúr – basszusgitár
Hanák Bálint – gitár
Lukács Roland – dob
Schreiber András – szaxofon, klarinét
Dallista:
- Homokon túl
- Írd és mondd
- Soha nem volt
- Te fent
__
__
__
